
Menekültenként 250 ezer euró „szolidaritási hozzájárulás” fejében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a menekültek automatikus elosztásában – derül ki az Európai Bizottság által szerdán elfogadott javaslatból.
2016. május 04., 16:062016. május 04., 16:06
2016. május 04., 16:302016. május 04., 16:30
Az MTI tájékoztatása szerint a brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot.
A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új „méltányossági mechanizmust\". Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket előre meghatározott képlet szerint.
„A pénzügyi hozzájárulás azoknak a tagállamoknak segít megérteni a szolidaritás jelentőségét, a kihívások közös megoldásainak fontosságát, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében\" – mondta el Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke. „Ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az unió egésze számára\" – hangsúlyozta a brüsszeli illetékes.
Az elosztási képletben figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hogy hány menekültet fogadott már be. Ha valamelyik tagállamban a meghatározott referenciaérték másfélszeresét meghaladó menedékkérelmet adnak be, a rendszer a többi, még szabad kapacitással rendelkező országba irányítja azokat a menedékkérőket, akiknek kérelme elfogadható.
Az új rendszer Brüsszel szerint rövidebb idő alatt lesz képes feldolgozni a menedékkérelmeket, emellett teljesen kizárja, hogy valaki több országban is menedéket kérjen. A bizottság úgy véli: ezáltal védettebbé válnak azok, akik valóban menedéket keresnek.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos szerint a dublini szabályozás reformja jelentős lépés a szolidaritásra és a felelősség megosztására épülő, tisztességes uniós menekültügyi rendszer kialakítása felé. Elmondta, hogy a bizottság javaslatot tesz az ujjlenyomatokat tároló Eurodac rendszer kiterjesztésére is. Ennek segítségével a tagállamok például közös állományban tudják majd tárolni és meg tudják majd osztani az összes menedékkérő adatait és menedékkérelemmel kapcsolatos ügyeit, ami megkönnyítheti esetleges visszaküldésüket.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!