2008. február 15., 00:002008. február 15., 00:00
A határozatot, amely A koszovó-metohijai ideiglenes önkormányzati szerveknek a függetlenség egyoldalú kikiáltására vonatkozó jogellenes lépései megsemmisítéséről elnevezést viseli, a parlament elé terjesztik, amely hétfői ülésén hagyja jóvá. Koszovó függetlenségét az általános várakozás szerint vasárnap vagy hétfőn jelentik be Pristinában.
Közben Artemije raska-prizreni püspök, a koszovói szerbek fő egyházi vezetője a földjükön maradásra, egyben az albán hatalommal szembeni békés ellenállásra biztatta híveit. A főpap azt üzente követőinek, hogy bármit tesznek is az albánok, otthonaikban, szent helyeik, őseik sírjai közelében, saját földjükön kell maradniuk. A püspök Koszovó függetlenségének várható kikiáltását megszállásnak minősítette, s úgy fogalmazott, hogy „a népnek át kell vészelnie ezt a megszállást, úgy, hogy nem vesz részt a megszálló hatalom tevékenységében, de engedelmeskedik parancsainak”. Másfajta ellenállást nem tanúsíthatunk, mint hogy kinyilvánítjuk véleményünket és akaratunkat, s csupán átmenetiként, túlélendőként fogadjuk el a ránk kényszerített döntést – hangoztatta az egyházfő. Artemije nem hisz az albánok szerbekkel szemben tanúsított jóindulatában, bármit ígérnek a függetlenség kikiáltása előtt. Szerinte nem kétséges, hogy meg akarják tisztítani Koszovót a szerbektől s minden más nem albántól.
A szerbiai albánok sem sokkal békésebben viszonyulnak a kérdéshez: Jonuz Musliu, a Demokratikus Haladásért Mozgalom vezetője leszögezte, Koszovó függetlenségének kikiáltását Dél-Szerbia minden albánok lakta településén megünneplik, s a térségben akkor marad fenn a béke, ha ezt szerb részről csöndben tudomásul veszik. A belgrádi vezetőkkel szóba állni sem hajlandó, követőit minden választás bojkottjára felszólító politikus azt mondta, pillanatnyilag nem számít erőszakos akciókra.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok