2010. december 27., 12:242010. december 27., 12:24
A miniszterelnök-helyettes történelmi tettnek nevezte a lépést. Hozzátette, a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kulturális identitás megőrzésén túl a közjogi egyesítés is megtörténjen. Leszögezte, hogy ez az állampolgárság útján lehetséges.
Felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott törvény „nem ismer A vagy B kategóriájú magyar állampolgárságot. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van” – mondta.
Hozzátette, minden feltétel rendelkezésre áll, hogy minden magyar identitású ember még ebben a ciklusban megkaphassa az állampolgárságot, amelynek megadása ingyenes.
Elmondta, hogy az állampolgárság megszervezésnek részleteiről a www.allampolgarsag.gov.hu oldalon is lehet érdeklődni.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy miközben határozottan érvényesítik a nemzeti érdekeket, „eközben soha olyan jó nem volt a körülöttünk lévő országokkal a viszonyunk, mint most”. Példaként említette, hogy kialakult egy szoros román-magyar együttműködés, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Hozzátette, hogy jó a viszony Ukrajnával, Magyarország elkötelezett Szerbia uniós csatlakozásának támogatása mellett és lényegesen rendezettebbek a magyar-szlovák kapcsolatok, mint azok a Gyurcsány-kormány alatt voltak.
Arra a kérdésre, hogy nem számítanak-e lépésekre Szlovákiától az ügyben, illetve, hogy mi a teendő Ukrajna kapcsán, ahol nem fogadják el a kettős állampolgárságot, azt felelte, hogy a törvény mindenben megfelel az európai normáknak. Hangsúlyozta, Szlovákiával jó viszonyra törekszik Magyarország, de ebbe nem fér bele, hogy a nemzeti érdekeket alárendeljék a szlovák belpolitikának.
Leszögezte, hogy Magyarország semmilyen más országnak nem ad ki információt arról, hogy ki kapott magyar állampolgárságot. Megjegyezte, hogy a kárpátaljai szlovákoknak és románoknak is nagy számban van szlovák és román útlevelük.
Szerinte diszkriminatív lenne a külföldön élő magyarokkal szemben, ha attól tennék függővé az állampolgárság megadását, hogy ahhoz a különböző országok hogyan viszonyulnak.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta azt is, hogy a magyar állampolgárságot nem etnikai alapon kell igényelni, mert az diszkriminatív lenne. Példaként említette, hogy ha valaki brassói szász felmenőkkel rendelkezik, de kötődik a magyar kultúrához, a magyar nemzethez és valamilyen szinten beszéli a nyelvet, akkor ő ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, mint azok, akik önmagukat etnikai értelemben vallják magyarnak.
A sajtótájékoztatón résztvevő Wetzel Tamás miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt. Elmondta, hogy a kérelmeket 2.200 magyar anyakönyvi hivatalba, több mint 90 külképviseletre valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiba lehet benyújtani.
Közölte, hogy az állampolgárság megszerzéséhez gyakorlatilag magyar nyelvtudásra illetve annak bizonyítására van szükség, hogy a kérelmező igazolni tudja, ő vagy a felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. Emellett azt is vizsgálják, hogy a jelentkezők esetében nincsen-e valamilyen közbiztonsági kizáró tényező.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva azt a személyes véleményét hangoztatta, hogy a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot. Egyúttal hangsúlyozta, hogy január 1-jén az állampolgársági törvény lép életbe és egyelőre azt nem lehet tudni, hogy a parlament milyen választójogi törvényt alkot majd. Leszögezte, hogy nem kormánytagként, hanem a KDNP elnökeként és magánemberként fejtette ki ezt a véleményét.
Azt mondta, hogy az egyéni körzetekben azok nyilvánvalóan nem tudnak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímkártyával. A pártlisták szavazás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a környező országok, például Horvátország, Románia és Szerbia mindenütt biztosítják a határon túli nemzetrészeiknek a szavazati jogot.
Szerinte egyetlen egy olyan érv sincs, amely alapján ne kellene megadni a szavazati jogot. Megemlítette, az ellenzők azt szokták felhozni érvként, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne itt szavazzon. Megjegyezte, hogy azoknak is megvan a szavazati joga, akik külföldön dolgoznak, vagy oda házasodtak, ezért ott élnek, ott fizetnek adót és mégis megmaradt a szavazati joguk.
A szociális és egészségügyi ellátásokról azt mondta, azok egyébként sem az állampolgársághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és tb-járulékot fizet.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.