Semjén Zsolt a magyar megmaradás fundamentumáról

– jelentette ki. Ha erre nem kerülne sor, akkor az adott kisebbség, nemzetrész politikai és egyéb érdekei kerülnének veszélybe – közölte, megjegyezve: egyáltalán nem mindegy, hogy magyar-e a polgármester egy székely településen.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a gazdasági dimenzió is lényeges. Ezért kulcsfontosságú, hogy a magyar állam támogatást nyújt a külhoni magyarságnak, ami nemcsak nekik jó a jobb életlehetőségek miatt, hanem az ottani többségi nemzetnek is, hiszen fejlődik a gazdaság. Ennek legszebb példájaként a Vajdaságot említette: a szerbek szintén belátták, hogy kedvez nekik a magyar gazdaságfejlesztés.

Semjén Zsolt az állampolgárság biztosításának szükségességét is kiemelte. Úgy fogalmazott, „ez az a közjogi abroncs, ami a magyarságnak különleges erejét adja”. A magyarság mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, aminek megtestesülése a Szent Korona – mondta.

Kulcsfontosságú az autonómia követelése. Nem vagyunk alávalóbbak más európai uniós népeknél, ezért a tételmondat az, hogy ami másnak – például a dél-tiroliaknak – jár, az nekünk úgyszintén – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Határtalanul a Kárpát-medencében című előadásában Szabó Dezsőt idézve kiemelte: minden magyar felelős minden magyarért. A korábbi és a mostani időszak határon túli magyarokra irányuló politikája közötti különbség az, hogy míg az előző szemlélet szerint a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány azt mondja ki, hogy felelősséget visel – hangoztatta.

Kijelentette, hogy „világmagyarság vagyunk”. Egyre inkább ebben a logikában gondolkodnak: hogyan tudnák minden magyarnak megadni azokat a támogatásokat, amelyeket a magyarországi magyaroknak – közölte. Nagyszerűnek nevezte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül gazdaságfejlesztést valósítanak meg a Kárpát-medencében.

– mondta Balog Zoltán. Közölte: jó döntésnek tartja, hogy nem tekintik szakpolitikának a határon kívüli politikát, bár erről sokat vitáztak a kormánytagok. Minden intézkedés esetében végig kell gondolni, hogy miként hat a külhoni magyarokra – ismertette.

„A határon túli magyar közösségek csak akkor maradhatnak hosszú távon gazdasági és politikai tényezők a többségi nemzeteken belül, ha a nyelvi, kulturális fejlődést és a kedvező demográfiai folyamatokat elősegítő humán szakterületek megfelelő anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásban részesülnek a magyar anyaország részéről és viszont” – idézte a miniszter a nemzetpolitikai jelentésüket.

Kitért a Köldökzsinór programra:

A megítélt babakötvény mellé elhelyezett összegeket az infláció felett 3 százalékos kamattal növeli az állam, így 18 évesen 2–3 millió forintot is kaphat a fiatal.

Bölcsőde- és óvodaprogramot indítottak; az iskolaprogram, a Határtalanul program fontos célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az első nyolc osztályt, hogy nem járt legalább egyszer határon kívüli magyar közösségben az állam pénzén. Eddig 185 ezren utaztak ki a kezdeményezés keretében, és nagyjából negyedennyi fiatalt fogadtak Magyarországon – közölte Balog Zoltán.

Az egységes Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térben úgy kötötték össze a magyar felsőoktatási intézményeket a határon kívüli régiókban, hogy nem Budapesten keresztül zajlik a kapcsolatfelvétel; Pozsony például közvetlenül Szabadkával kommunikálhat. Ebben a tanévben mintegy 350 millió forintot fordítottak hallgatói ösztöndíjakra, rögtön az első körben 400 hallgató jelentkezett – ismertette.

A miniszter a Nemzeti Tehetség Programról is beszélt. Míg hét éve még csupán 50 ezren ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, tavaly már 350 ezren. A 2010-től 2017-ig tartó időszakban 15 milliárd forintot fordítottak tehetséggondozásra, ebből 1 milliárdot adtak határon kívülre.