HIRDETÉS

Semjén Zsolt a magyar megmaradás fundamentumáról

MTI 2018. március 13., 11:57 utolsó módosítás: 2018. március 13., 11:58
HIRDETÉS

A magyar megmaradás fundamentuma, hogy nemcsak az anyaországi magyarságot kell megőrizni, hanem a Kárpát-medencei magyarságot, a világ magyarságát is – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által másodszorra megszervezett Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítás és Konferencia nevű rendezvényen.

Semjén Zsolt (archív felvétel) Fotó: Gecse Noémi

Semjén Zsolt azt mondta, hogy ha bármely nemzetrész, például az erdélyi vagy a muraközi eltűnne, esetleg a diaszpóra magyarsága megroppanna, akkor az egyetemes magyarság lenne csonkább, és a magyar nemzet léte is veszélyeztetettebbé válna.

Feltette a kérdést: mi a magyar állam értelme és célja? Válasza szerint – azon túl, hogy egyebek mellett igazolványokat állít ki és biztosítja a közlekedést – az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ez akkor lehetséges, ha „összmagyar paradigmában” gondolkodunk – fogalmazott.

HIRDETÉS

A világ magyarsága megőrzésének több feltétele is van – mondta, elsőként a gazdaságilag erős és nemzettudatában büszke Magyarországot említve. Ha nincs erős Magyarország, akkor nincs, aki finanszírozza például az identitásmegőrzést – nyomatékosította Semjén Zsolt.

Fontosnak nevezte a külhoni magyar politikai szervezetek támogatását. Fel lehet vállalni a Kárpát-medence etnikai magyar pártjainak dotálását

– jelentette ki. Ha erre nem kerülne sor, akkor az adott kisebbség, nemzetrész politikai és egyéb érdekei kerülnének veszélybe – közölte, megjegyezve: egyáltalán nem mindegy, hogy magyar-e a polgármester egy székely településen.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a gazdasági dimenzió is lényeges. Ezért kulcsfontosságú, hogy a magyar állam támogatást nyújt a külhoni magyarságnak, ami nemcsak nekik jó a jobb életlehetőségek miatt, hanem az ottani többségi nemzetnek is, hiszen fejlődik a gazdaság. Ennek legszebb példájaként a Vajdaságot említette: a szerbek szintén belátták, hogy kedvez nekik a magyar gazdaságfejlesztés.

Semjén Zsolt az állampolgárság biztosításának szükségességét is kiemelte. Úgy fogalmazott, „ez az a közjogi abroncs, ami a magyarságnak különleges erejét adja”. A magyarság mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, aminek megtestesülése a Szent Korona – mondta.

Az egyik legnagyobb teljesítménynek nevezte az egymillió új magyar állampolgárt.

Kulcsfontosságú az autonómia követelése. Nem vagyunk alávalóbbak más európai uniós népeknél, ezért a tételmondat az, hogy ami másnak – például a dél-tiroliaknak – jár, az nekünk úgyszintén – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy

az elszakított területek nemcsak önmagukért felelősek, hanem egymásért is, hiszen ami Erdélyben történik, az kihathat például a Felvidékre, és fordítva.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Határtalanul a Kárpát-medencében című előadásában Szabó Dezsőt idézve kiemelte: minden magyar felelős minden magyarért. A korábbi és a mostani időszak határon túli magyarokra irányuló politikája közötti különbség az, hogy míg az előző szemlélet szerint a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány azt mondja ki, hogy felelősséget visel – hangoztatta.

Kijelentette, hogy „világmagyarság vagyunk”. Egyre inkább ebben a logikában gondolkodnak: hogyan tudnák minden magyarnak megadni azokat a támogatásokat, amelyeket a magyarországi magyaroknak – közölte. Nagyszerűnek nevezte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül gazdaságfejlesztést valósítanak meg a Kárpát-medencében.

Magyarnak lenni felemelő érzés, „most már legyen jó üzlet is”

– mondta Balog Zoltán. Közölte: jó döntésnek tartja, hogy nem tekintik szakpolitikának a határon kívüli politikát, bár erről sokat vitáztak a kormánytagok. Minden intézkedés esetében végig kell gondolni, hogy miként hat a külhoni magyarokra – ismertette.

„A határon túli magyar közösségek csak akkor maradhatnak hosszú távon gazdasági és politikai tényezők a többségi nemzeteken belül, ha a nyelvi, kulturális fejlődést és a kedvező demográfiai folyamatokat elősegítő humán szakterületek megfelelő anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásban részesülnek a magyar anyaország részéről és viszont” – idézte a miniszter a nemzetpolitikai jelentésüket.

Kitért a Köldökzsinór programra:

januártól bárhol születik a világon magyar gyermek, ugyanazt a támogatást kapja, mint aki Magyarországon született.

A megítélt babakötvény mellé elhelyezett összegeket az infláció felett 3 százalékos kamattal növeli az állam, így 18 évesen 2–3 millió forintot is kaphat a fiatal.

Bölcsőde- és óvodaprogramot indítottak; az iskolaprogram, a Határtalanul program fontos célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az első nyolc osztályt, hogy nem járt legalább egyszer határon kívüli magyar közösségben az állam pénzén. Eddig 185 ezren utaztak ki a kezdeményezés keretében, és nagyjából negyedennyi fiatalt fogadtak Magyarországon – közölte Balog Zoltán.

Az egységes Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térben úgy kötötték össze a magyar felsőoktatási intézményeket a határon kívüli régiókban, hogy nem Budapesten keresztül zajlik a kapcsolatfelvétel; Pozsony például közvetlenül Szabadkával kommunikálhat. Ebben a tanévben mintegy 350 millió forintot fordítottak hallgatói ösztöndíjakra, rögtön az első körben 400 hallgató jelentkezett – ismertette.

A miniszter a Nemzeti Tehetség Programról is beszélt. Míg hét éve még csupán 50 ezren ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, tavaly már 350 ezren. A 2010-től 2017-ig tartó időszakban 15 milliárd forintot fordítottak tehetséggondozásra, ebből 1 milliárdot adtak határon kívülre.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS