Semjén: Budapest kiáll az autonómia mellett

Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált. Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: „ha másoknak jár, nekünk is jár\".     

Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.

A rendezvényen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Leszögezte: Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén.

„Mi, kérem, át vagyunk világítva” – mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is. A kormányfő az eddigi gazdasági intézkedésekről is beszélt. „Nem az a dolgunk, hogy megvédjük, amit elértünk, hanem az, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak” – magyarázta.

„S miután elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától – folytatta –, sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak.”

Egyértelművé tette egyúttal azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”. Megítélése szerint az értékkérdések fontosak – a NATO és az EU is bizonyos mértékig értékközösség –, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról.

Navracics Tibor külgazdasági és külügyminiszter a rendezvényen kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség.