
Három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett Erdogan török államfő. Szerinte erre a demokrácia védelme érdekében van szükség.
2016. július 21., 16:342016. július 21., 16:34
2016. július 21., 20:222016. július 21., 20:22
Újabb szintre léptek a múlt hétvégi puccskísérletet követő megtorlások Törökországban: miután Recep Tayyip Erdogan államfő szerda éjjel három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el, csütörtökön Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes azt közölte, Ankara felfüggeszti az Emberi jogok európai egyezményét.
Recep Tayyip Erdogan elnök szerint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok védelmének érdekében volt szükség a rendkívüli állpotra. Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja „gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására”.
A meghiúsított katonai puccskísérletet követően nagyszabású tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből az államcsínnyel összefüggésben. A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített \"árnyékkormány\" áll. Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: \"főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól\".
Kiterjeszetett elnöki jogkörök
A rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Elrendelését a török alkotmány – amelyet a török kormány népszavazás útján akar módosítani – 120-as cikkelye szabályozza, és kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni az intézkedést, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
Más ország is érintett?
Erdogan a korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: más országoknak is köze lehetett a puccskísérlethez. Elmondta azt is, hogy az államcsínykísérletről először a sógorától hallott, elsőre nem is hitte el. A török államfő elismerte, hogy a hírszerzés hiányosságai miatt valósulhatott meg a puccskísérlet. Beszélt arról is, hogy a nagyszabású tisztogatások a törvényesség keretein belül történnek.
Az államcsíny résztvevőire kitérve kifejtette: lehet, hogy a puccskísérletnek még nincs vége, előfordulhat, hogy az összeesküvők még terveznek valamit. Megjegyezte azt is, hogy az diplomáciai viszályt kiváltó incidens, az orosz vadászgép lelövése is összefüggésben lehet a Gülen szervezte puccsal, ugyanis az orosz gépet lelövő két török pilótának is köze lehetett a hitszónok vezette mozgalomhoz. A török hatóságok korábban őrizetbe vették a két pilótát.
Erdogan csütörtökön úgy fogalmazott: Washington nagy hibát követne el, ha megtagadná Gülen kiadatását. Emellett kijelentette: amennyiben a parlament megszavazná, ő jóváhagyná a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban. Eközben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter felszólította Ankarát, hogy a lehető legrövidebb időtartamra korlátozza a rendkívüli állapot időtartamát, és tanúsítson önmérsékletet.
Nem érinti a turistákat a rendkívüli állapot
A Törökországban meghirdetett rendkívüli állapot ugyan az egész ország területén érvényes, de nem korlátozza sem a polgárok, sem a turisták mozgási szabadságát – közölte csütörtökön a román külügyminisztérium. A tárca mindazonáltal figyelmeztet, hogy a helyzet továbbra is feszült, főleg Ankarában és Isztambulban, ezért felkéri a Törökországba utazó polgárokat, legyenek óvatosak és körültekintőek, és ne keveredjenek olyan nyilvános megmozdulásokba, amelyek erőszakba torkollhatnak.
Merkel: érvényben a menekültügyi megállapodás
A törökországi puccskísérlet ügye nem érinti a menekültválság közös kezeléséről kötött EU–Törökország megállapodás végrehajtását – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben. A kancellár kiemelte, a menekültügyi megállapodás azokon a biztosítékokon alapul, amelyeket Törökország adott az EU-nak a Görögországból Törökországba visszaküldött menedékkérők helyzetével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!