
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának megállítására kidolgozott oltási terv átalakítását sürgette vasárnap több német tartományi miniszterelnök az AstraZeneca-féle vakcina alacsony felhasználtsága miatt.
2021. február 28., 18:022021. február 28., 18:02
2021. február 28., 18:032021. február 28., 18:03
A brit-svéd gyógyszergyártó társaság szérumából Németországba érkezett mennyiség csupán 15 százalékát sikerült felhasználni, ami elfogadhatatlan, mert a vírus elleni küzdelemben „minden nap számít” – mondta az egyik legbefolyásosabb tartomány, Bajorország miniszterelnöke. Markus Söder a Bild am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a felhalmozódott több százezer adag vakcina felhasználására valamennyi tartományban egységes szabályok szükségesek, ezért módosítani kell a szövetségi kormány mellett működő tanácsadó testület, az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) által kidolgozott tervet.
„Egyetlen adag sem maradhat felhasználatlanul, hiszen saját magát és környezetét is védi, aki megkapja az oltást” – mondta Markus Söder. Ugyanezt hangsúlyozta Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök is, aki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak azt mondta, hogy az elsőbbségi sorrend nagyon fontos, legalábbis amíg hiánycikk a vakcina, és Németország nem engedheti meg magának elfekvő készletek felhalmozódását csak azért, mert az oltásra jogosultak között vannak, akik elutasítanak egy bizonyos fajta oltóanyagot.
A FAS összeállítása szerint az alacsony felhasználtság nem egyedül az AstraZeneca-vakcina lakossági elutasítottságának tulajdonítható, és az is kétséges, hogy van-e egyáltalán országszerte jelentkező, általános bizalmatlanság a termékkel szemben. Erre mindenekelőtt a hamburgi egyetem egészségügy-gazdaságtani intézetének (Hamburg Center for Health Economics – HCHE) egy januári felmérése alapján szokás következtetni. A felmérés szerint a németek csupán két százaléka választaná az AtsraZeneca-vakcinát, ha szabadon dönthetne. Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy a lakosság további 48 százalékának teljesen mindegy, milyen fajta oltást kap.
További fontos körülmény, hogy csak a STIKO ajánlása alapján a 18 és 65 év közöttiek kaphatnak a brit-svéd fejlesztésű vakcinából, az oltási kampány pedig a legtöbb tartományban még csak az elsőbbségi sorrend első helyén álló csoportoknál tart, vagyis az idősotthonok és ápolási otthonok lakói és dolgozói, a 80 éven felüliek és a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi dolgozók, például az intenzív osztályok és a házi ápolási szolgálatok munkatársai kaphatnak oltást. Ezekben a csoportokban pedig viszonylag kevés a 65 év alatti – írta a FAS.
Az elutasítottság mutatójaként tartják számon a lemondott oltási időpontokat is, ami szintén csalóka – tették hozzá, rámutatva, hogy gyakran praktikus okokból mondják le az időpontot. Ápolási szolgálatoknál például jellemző, hogy nem kérik a minden dolgozónak egyszerre felajánlott oltást, mert félő, hogy az oltási reakciók miatt egyszerre olyan sokan kiesnek a munkából, hogy leáll az egész vállalkozás, ezért inkább a működésüknek jobban megfelelő, új időpontokat kérnek.
Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint vasárnapig 5 910 537 adag oltást adtak be a SARS-CoV-2 ellen, a lakosság 4,7 százaléka kapott legalább egy adagot, és 2,4 százalék már mindkét adagot megkapta.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!