
Dnyipróban egy kilencemeletes lakóház összeomlott a bombázás nyomán
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Több halottja és számos sebesültje van a második orosz rakétatámadás-hullámnak, amely szombaton érte Ukrajnát, órákkal a Kijevre és Harkivra mért korábbi rakétacsapás után – jelentette az ukrán média hivatalos hatósági közlésekre hivatkozva.
2023. január 14., 20:352023. január 14., 20:35
2023. január 14., 21:052023. január 14., 21:05
A reggeli támadás után az egész országra légiriadót rendeltek el. A második hullámban támadott célpontok közé tartozik Odessza, Harkiv, Krivij Rih, Lviv, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Mikolajiv és a főváros, Kijev is. Robbanások hallatszottak a közép-ukrajnai Vinnicja megyében is. Az infrastruktúrában, ezen belül az áramszolgáltató létesítményekben újabb károk keletkeztek.
Lakói közül öten meghaltak, és 27-en megsérültek, köztük hat gyermek is – számolt be Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója. A reggeli rakétatámadásban, amely Kijevet és Harkivot érte, a jelentések szerint senki sem sérült meg, de Kijev környékén a rakéták darabjai tüzet okoztak egy helyen, és épületekben is károk keletkeztek.
Lakókat mentenek az ukrán katasztrófavédelem munkatársai a romok közül Dnyipróban
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A légierő szóvivője, Jurij Ihnat ezt azzal magyarázta, hogy az orosz rakéták valószínűleg északról, magas, ballisztikus röppályán érkeztek. Mint az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta: Ukrajnának nincs képessége ballisztikus rakéták azonosítására és lelövésére. A kijevi katonai közigazgatás közleménye szerint a reggeli rakétatámadás a főváros egy infrastrukturális létesítményét érte. Az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató fokozott tempóban dolgozik a károk elhárításán.
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat vészhelyzeti áramszünetet léptetett életbe Kijevben, Kijev környékén és Odesszában. Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője a rakétatámadások után határozottan kijelentette: „Az oroszok terroristák, és mindenért megbűnhődnek. Mindenki – kivétel nélkül”. Hozzátette, hogy az ukrán légierő tudja a dolgát. „Vissza fogunk csapni” – mondta.

Robbanások sorozata hallatszott Kijevben szombat reggel, azelőtt, hogy megszólaltak volna a légiriadó szirénái. Harkivban két rakéta csapódott be.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
szóljon hozzá!