Mariano Rajoy
Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva
Demokráciánk történetének egyik legsúlyosabb pillanatát éli – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében, értékelve a Katalóniában a függetlenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása – és végrehajtásának felfüggesztése – után kialakult helyzetet.
2017. október 11., 22:292017. október 11., 22:29
2017. október 28., 11:202017. október 28., 11:20
„Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” – fogalmazott Mariano Rajoy.
A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták követelnek, nem létezik egyetlen demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az október 1-i népszavazást. Hozzátette:
tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy illegális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére.
Véleménye szerint Katalónia vezetői intézményi pozíciójukat használták arra, hogy „álnok” és „veszélyes” támadást intézzenek az intézmények, és ami a legrosszabb az állampolgárok együttélése ellen.
– jegyezte meg. Mint mondta, nincs lehetséges párbeszéd, sem közvetítés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között.
Beszélt arról, hogy ő maga mindig készen állt a párbeszédre, és a katalán kormány vezetőivel több megbeszélést folytatott, mint bármelyi másik spanyolországi autonóm közösségével. Megismételte:
A spanyol kormányfő maga kezdeményezte még október 1-én, az illegálisan megtartott katalán függetlenségi népszavazást követően, hogy a spanyol parlament pártjai vitassák meg a törvényhozásban az eseményeket.
Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezérszónoka felszólalásában elutasította a külső közvetítők bevonását a párbeszédbe, amelyet a katalán elnök javasolt, és hangsúlyozta, hogy a megoldást a Katalóniában kialakult helyzetre a spanyol parlamentben kell keresni az alkotmány reformján keresztül.
„Hagyjon fel Spanyolország szétszakításával” – intézte szavait a miniszterelnökhöz Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) nevű párt főtitkára. Felszólította a spanyol kormányfőt, hogy tárgyaljon a katalán elnökkel, és ne alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkét. (Amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére).
Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke felszólalásában
Carles Campuzano, a Európai Katalán Demokrata Párt(PDeCAT) képviselője – amely tagja a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségnek – szégyenletesnek nevezte az október 1-i rendőri erőszakot, amely szerinte „szükségtelen” és „helytelen” volt, és amiért Juan Igancio Zoido spanyol belügyminiszter lemondását követelte. Beszédében kérte a spanyol miniszterelnököt, éljen az „utolsó lehetőséggel” a párbeszédre, hogy mindenki számára „jó megoldást” találjanak.
Joan Tarda, a függetlenségi katalán kormányhoz tartozó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevében felszólalva kijelentette, hogy sosem hátrálnak meg, és a döntési jog iránti igény sosem fog eltűnni Katalóniából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!