Rajoy: Katalónia függetlenségét kevesen akarják és senkinek sem érdeke

Rajoy: Katalónia függetlenségét kevesen akarják és senkinek sem érdeke

Mariano Rajoy

Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva

Demokráciánk történetének egyik legsúlyosabb pillanatát éli – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében, értékelve a Katalóniában a függetlenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása – és végrehajtásának felfüggesztése – után kialakult helyzetet.

MTI

2017. október 11., 22:292017. október 11., 22:29

2017. október 28., 11:202017. október 28., 11:20

„Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” – fogalmazott Mariano Rajoy.

A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták követelnek, nem létezik egyetlen demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az október 1-i népszavazást. Hozzátette:

a referendum nem állja ki az átláthatóság, semlegesség legelemibb próbáját sem. „Senkinek sem

tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy illegális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére.

Véleménye szerint Katalónia vezetői intézményi pozíciójukat használták arra, hogy „álnok” és „veszélyes” támadást intézzenek az intézmények, és ami a legrosszabb az állampolgárok együttélése ellen.

A spanyol állam úgy lépett fel, ahogy bármelyik demokratikus állam tette volna

– jegyezte meg. Mint mondta, nincs lehetséges párbeszéd, sem közvetítés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között.

Beszélt arról, hogy ő maga mindig készen állt a párbeszédre, és a katalán kormány vezetőivel több megbeszélést folytatott, mint bármelyi másik spanyolországi autonóm közösségével. Megismételte:

az egyetlen megoldásnak a törvényes keretek közé való visszatérést tartja, hogy véget érjen a társadalmi feszültség és a gazdasági bizonytalanság.

A spanyol kormányfő maga kezdeményezte még október 1-én, az illegálisan megtartott katalán függetlenségi népszavazást követően, hogy a spanyol parlament pártjai vitassák meg a törvényhozásban az eseményeket.

Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezérszónoka felszólalásában elutasította a külső közvetítők bevonását a párbeszédbe, amelyet a katalán elnök javasolt, és hangsúlyozta, hogy a megoldást a Katalóniában kialakult helyzetre a spanyol parlamentben kell keresni az alkotmány reformján keresztül.

„Hagyjon fel Spanyolország szétszakításával” – intézte szavait a miniszterelnökhöz Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) nevű párt főtitkára. Felszólította a spanyol kormányfőt, hogy tárgyaljon a katalán elnökkel, és ne alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkét. (Amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére). 

Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke felszólalásában

elvetette annak lehetőségét, hogy a történtek után a katalán elnök visszatérne a törvényességhez, ezért a 155-ös cikk alkalmazását, és annak révén előrehozott parlamenti választások kiírását sürgette Katalóniában.

Carles Campuzano, a Európai Katalán Demokrata Párt(PDeCAT) képviselője – amely tagja a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségnek – szégyenletesnek nevezte az október 1-i rendőri erőszakot, amely szerinte „szükségtelen” és „helytelen” volt, és amiért Juan Igancio Zoido spanyol belügyminiszter lemondását követelte. Beszédében kérte a spanyol miniszterelnököt, éljen az „utolsó lehetőséggel” a párbeszédre, hogy mindenki számára „jó megoldást” találjanak.

Joan Tarda, a függetlenségi katalán kormányhoz tartozó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevében felszólalva kijelentette, hogy sosem hátrálnak meg, és a döntési jog iránti igény sosem fog eltűnni Katalóniából.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője közelgő orosz offenzívától tart – Trump állítólag meghagyná az oroszoknak a Krímet

Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője közelgő orosz offenzívától tart – Trump állítólag meghagyná az oroszoknak a Krímet
2024. április 08., hétfő

Előrelépés történhetett az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon – A hadsereg szerint nem állítják le a gázai hadműveleteket

Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.

Előrelépés történhetett az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon – A hadsereg szerint nem állítják le a gázai hadműveleteket
2024. április 08., hétfő

Ismét egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadással

Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Ismét egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadással
2024. április 07., vasárnap

Netanjahu: egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.

Netanjahu: egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban
2024. április 07., vasárnap

Oroszország vizsgálatot sürget a Dnyeszter melléki terület elleni dróncsapás ügyében

Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.

Oroszország vizsgálatot sürget a Dnyeszter melléki terület elleni dróncsapás ügyében
2024. április 07., vasárnap

Stoltenberg: Ukrajna dolga lesz eldönteni, milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Stoltenberg: Ukrajna dolga lesz eldönteni, milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon
2024. április 07., vasárnap

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből, de egy dandár még ott maradt

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből, de egy dandár még ott maradt
2024. április 07., vasárnap

Zelenszkij: Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, az oroszok 300 ezernél is több embert mozgósíthatnak

Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.

Zelenszkij: Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, az oroszok 300 ezernél is több embert mozgósíthatnak
2024. április 07., vasárnap

Tüntetéseken követelték Netanjahu lemondását – Irán támadással fenyegette meg Izraelt

Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.

Tüntetéseken követelték Netanjahu lemondását – Irán támadással fenyegette meg Izraelt
2024. április 07., vasárnap

FRISSÍTVE – Peter Pellegrini győzött a szlovákiai államfőválasztáson

Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.

FRISSÍTVE – Peter Pellegrini győzött a szlovákiai államfőválasztáson