Mariano Rajoy
Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva
Demokráciánk történetének egyik legsúlyosabb pillanatát éli – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében, értékelve a Katalóniában a függetlenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása – és végrehajtásának felfüggesztése – után kialakult helyzetet.
2017. október 11., 22:292017. október 11., 22:29
2017. október 28., 11:202017. október 28., 11:20
„Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” – fogalmazott Mariano Rajoy.
A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták követelnek, nem létezik egyetlen demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az október 1-i népszavazást. Hozzátette:
tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy illegális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére.
Véleménye szerint Katalónia vezetői intézményi pozíciójukat használták arra, hogy „álnok” és „veszélyes” támadást intézzenek az intézmények, és ami a legrosszabb az állampolgárok együttélése ellen.
– jegyezte meg. Mint mondta, nincs lehetséges párbeszéd, sem közvetítés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között.
Beszélt arról, hogy ő maga mindig készen állt a párbeszédre, és a katalán kormány vezetőivel több megbeszélést folytatott, mint bármelyi másik spanyolországi autonóm közösségével. Megismételte:
A spanyol kormányfő maga kezdeményezte még október 1-én, az illegálisan megtartott katalán függetlenségi népszavazást követően, hogy a spanyol parlament pártjai vitassák meg a törvényhozásban az eseményeket.
Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezérszónoka felszólalásában elutasította a külső közvetítők bevonását a párbeszédbe, amelyet a katalán elnök javasolt, és hangsúlyozta, hogy a megoldást a Katalóniában kialakult helyzetre a spanyol parlamentben kell keresni az alkotmány reformján keresztül.
„Hagyjon fel Spanyolország szétszakításával” – intézte szavait a miniszterelnökhöz Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) nevű párt főtitkára. Felszólította a spanyol kormányfőt, hogy tárgyaljon a katalán elnökkel, és ne alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkét. (Amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére).
Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke felszólalásában
Carles Campuzano, a Európai Katalán Demokrata Párt(PDeCAT) képviselője – amely tagja a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségnek – szégyenletesnek nevezte az október 1-i rendőri erőszakot, amely szerinte „szükségtelen” és „helytelen” volt, és amiért Juan Igancio Zoido spanyol belügyminiszter lemondását követelte. Beszédében kérte a spanyol miniszterelnököt, éljen az „utolsó lehetőséggel” a párbeszédre, hogy mindenki számára „jó megoldást” találjanak.
Joan Tarda, a függetlenségi katalán kormányhoz tartozó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevében felszólalva kijelentette, hogy sosem hátrálnak meg, és a döntési jog iránti igény sosem fog eltűnni Katalóniából.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!