
Fotó: Rompres
A politikus úgy vélte, Koszovó esetleges függetlenné válása erősítené a szeparatista törekvéseket Európában, Romániát, Belgiumot és Spanyolországot hozva föl példaként.
Putyin arra kérte az uniós tagállamokat, tanúsítsanak türelmet annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló megoldást találjanak Koszovó számára. A Moszkva és az Unió közötti, Koszovó miatt fölmerült nézeteltérések kapcsán elmondta, Moszkva álláspontja – amely a Koszovó elszakadásával szembeni szerb álláspont támogatását jelenti – csupán a nemzetközi jog egyik alapelvének érvényesítése. „Miért hágjuk át a nemzetközi jog alapelveit, és bátorítsuk a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs elég probléma Spanyolországban, Belgiumban, és potenciális veszélyforrás Romániában?” – tette föl a kérdést Vlagyimir Putyin, a baszkokra, a katalánokra, a flamandokra és az erdélyi magyarokra célozva.
Mint arról beszámoltunk, Belgrád csupán a széleskörű autonómiát tartja elfogadható megoldásnak a de facto Szerbiához tartozó, de jure viszont NATO-közigazgatás alatt álló, 90 százalékban albán többségű Koszovó számára. Ezt az álláspontot támogatja Moszkva is. Az ENSZ koszovói raportőre, a finn Martti Ahtisaari jelentésében viszont az ellenőrzött bizonyos mértékig korlátozott függetlenségre vonatkozó javaslatot tett. Ezt az álláspontot támogatja az Egyesült Államok is, és az elmúlt héten német diplomáciai források is közölték, hogy amennyiben a korábban kitűzött december 10-i határidőig nem születik megállapodás az albánok és a szerbek között Koszovó jövőjéről, és az albánok ennek nyomán kikiáltják a tartomány függetlenségét, fennáll az esélye, hogy elismerjék az önálló Koszovót. A tartomány ügyében Adrian Cioroianu külügyminiszter ismertette a román álláspontot. A tárcavezető közölte, Bukarest nem lesz majd az első országok között, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Cioroianu szerint a térségben december 10. után kezdődhetnek a valódi problémák. Elemzők szerint egyébként az Egyesült Államok mellett az EU tagországainak elsöprő többsége, a 27-ből 22 támogatná a tartomány függetlenedését. Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Magyarország véleménye szerint a függetlenség egyoldalú kikiáltása nem a legüdvösebb megoldás, mivel destabilizálná a nyugat-balkáni régiót.
B. L.
Újabb „rakétaválság”
“Oroszország kész folytatni az összehangolt munkát a leszerelés, a stratégiai stabilitás és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása területén. Kész együtt keresni más égető kérdések kölcsönösen elfogadható megoldását is, egyebek mellett a közel-keleti rendezés, a koszovói állapotok és az Irán körüli helyzet normalizálásának ügyében” – mondta Vlagyimir Putyin az EU–orosz találkozón. Az orosz elnök párhuzamot vont az Egyesült Államok európai rakétavédelmi elképzelései miatt zajló moszkvai–washingtoni vita és az 1962-es kubai rakétaválság között. Szerinte gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, de ezúttal az orosz határoknál bontakozik ki a fenyegetés. Hozzátette azonban, hogy mégsem lehet „karibi válságról” beszélni, mert azóta gyökeresen megváltozott az orosz–amerikai–európai viszony. Kedvezőnek ítélte azt, hogy „az amerikaiak meghallották” az orosz aggodalmakat, és „gondolkodnak semlegesítésükön”.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.