Fotó: Orosz elnöki hivatal
Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Minszkben, ahol fehérorosz hivatali kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával egy és háromnegyed órás tárgyalást folytatott a közös orosz-fehérorosz kormányülés előtt.
2024. május 24., 19:142024. május 24., 19:14
2024. május 24., 22:522024. május 24., 22:52
„Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt” – mondta Putyin. „Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását” – tette hozzá Putyin.
Az orosz elnök rámutatott, hogy az ukrán alkotmányra kell támaszkodni annak értelmezésében, mely hatóságok mandátuma hosszabbodhat meg választások nélkül Ukrajnában. A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, „de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján”. „Mi készen állunk erre” – szögezte le az orosz államfő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters hírügynökség anonim forrásokra hivatkozó pénteki jelentését, miszerint Putyin kész lenne a tárgyalásokra, ha a jelenlegi frontvonalon rögzítenék a határt. Megerősítette, hogy az orosz elnök kész a diplomáciai rendezésre, de a folyamatnak el kell vezetnie a „különleges hadművelet” céljainak eléréséhez.
Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.
Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban. Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Csernyivci (Csernovic) régióban működő román tannyelvű középiskolák túlnyomó többsége 2027. szeptember 1-jétől megszűnik az ukrán hatóságok által elfogadott oktatási reform következtében.
Oroszország ismét ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, egy ember meghalt, legkevesebb tízen megsebesültek – jelentette be szombaton az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetője, Timur Tkacsenko.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter elrendelte a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó anyahajónak, a világ legnagyobb hadihajójának a Karib-tengerre történő vezénylését – írja a hirado.hu portál az ABC News-ra hivatkozva.
Annak ellenére, hogy Oroszország elutasította a kedden előterjesztett azonnali tűzszüneti javaslatot, Vlagyimir Putyin elnöki megbízottja arról beszélt, hogy a diplomáciai megoldás „észszerűen” közel van – írja a The Jerusalem Post.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
Európában is pontosan tudják, hogy a békecsúcs nem került le a napirendről, az időpontja kétséges, de hogy lesz, afelől nincs kétség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti békecsúcsról pénteken.
Az Európai Unió vezetői csütörtök este megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem döntöttek a befagyasztott orosz pénzeszközök milliárdjairól.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek két magyar állampolgárt Bosznia-Hercegovinában – erősítette meg a boszniai rendőrség csütörtökön.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!