
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Minszkben, ahol fehérorosz hivatali kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával egy és háromnegyed órás tárgyalást folytatott a közös orosz-fehérorosz kormányülés előtt.
2024. május 24., 19:142024. május 24., 19:14
2024. május 24., 22:522024. május 24., 22:52
„Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt” – mondta Putyin. „Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását” – tette hozzá Putyin.
Az orosz elnök rámutatott, hogy az ukrán alkotmányra kell támaszkodni annak értelmezésében, mely hatóságok mandátuma hosszabbodhat meg választások nélkül Ukrajnában. A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, „de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján”. „Mi készen állunk erre” – szögezte le az orosz államfő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters hírügynökség anonim forrásokra hivatkozó pénteki jelentését, miszerint Putyin kész lenne a tárgyalásokra, ha a jelenlegi frontvonalon rögzítenék a határt. Megerősítette, hogy az orosz elnök kész a diplomáciai rendezésre, de a folyamatnak el kell vezetnie a „különleges hadművelet” céljainak eléréséhez.
Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.
Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban. Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
szóljon hozzá!