Nincs kilátás a török kormányhoz fűződő kapcsolatok javítására – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő moszkvai nemzetközi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
2015. december 17., 15:492015. december 17., 15:49
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy a jelenlegi török vezetéssel gyakorlatilag nem lehet megegyezésre jutni. Putyin ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az orosz Szu-24-es katonai repülőgépnek a török légierő általi lelövése után megromlott kapcsolatok a közeljövőben javulhatnak-e. Hangsúlyozta, a gép lelövése „ellenséges lépés” volt, és érthetetlen, hogy mi késztette erre Ankarát.
„Talán a török vezetésben valaki úgy döntött, hogy megnyalja az amerikaiakat egy bizonyos helyen, de nem tudom, hogy kell-e ez az amerikaiaknak\" – mondta az orosz elnök, kijelentését pedig tapssal fogadták a teremben összegyűlt újságírók. Vlagyimir Putyin szerint a szíriai válságot kizárólag politikai eszközökkel lehet rendezni, de Moszkva sosem fog beleegyezni abba, hogy külső erő döntse el, ki vezesse az arab országot.
Az orosz elnök csütörtöki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Moszkva támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit a Szíriáról szóló BT-határozattervezet előkészítéséről. Putyin szerint a dokumentum tervezetét John Kerry amerikai külügyminiszter mutatta be keddi moszkvai látogatásán, és az egészében elfogadható Moszkva számára.
Putyin beszélt arról is, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet az illegális olajkereskedelmet és feltehetően egy – az államfő által meg nem nevezett – harmadik fél érdekeit védi a térségben. Az államfő úgy fogalmazott, hogy ott „hatalmas, ipari méretekben” folyik az olajcsempészet, amely védelmezéséhez katonai erőre van szükség. Putyin példaként hozta fel, hogy az orosz katonai hírszerzés csaknem 11 ezer, üzemanyag-szállító tartálykocsiból álló konvojt fedezett fel a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!