Fotó: Orosz elnöki hivatal
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
2024. április 12., 12:192024. április 12., 12:19
Az Oroszországból indított 17 drónból 16-ot lelőtt az ukrán légvédelem. Oroszország egy H-59-es irányított rakétát is bevetett a támadás során – számolt be az ukrán hadsereg a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk régió kormányzójának péntek reggeli nyilatkozatából az derült ki, hogy egy drón törmeléke tüzet okozott az energetikai létesítményben, amelyet nem nevezett meg. A katasztrófavédelem eloltotta a tüzet – tette hozzá. Sem a hadsereg, sem a helyi hatóságok nem számoltak be áldozatokról.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy
Áldozatokról nem érkezett jelentés. A létesítményről vagy a keletkezett károkról további részletek egyelőre nem ismertek.
Március vége óta Oroszország több nagyobb támadást intézett az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, jelentős károkat okozva az ukrán villamosenergia-rendszerben, ami egyes régiókban vészhelyzeti áramkimaradásokat idézett elő.
„Sajnos, az utóbbi időben egy sor csapást mértünk az energetikai létesítményeinkre, és válaszlépéseket kellett tennünk” - mondta Putyin csütörtökön, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott megbeszélésén.
„Mi humanitárius megfontolások alapján nem indítottunk semmilyen csapást a télen, vagyis nem akartuk, hogy szociális intézmények, kórházak és így tovább áramellátás nélkül maradjanak. Az energetikai létesítményeinket ért csapások után azonban kénytelenek voltunk reagálni” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!