
Fotó: Kreml
Az orosz-ukrán csúcsszintű kapcsolatfelvétel lehetősége a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ – erről Vlagyimir Putyin orosz elnök maga tájékoztatta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét pénteki telefonos megbeszélésükön.
2022. április 22., 18:352022. április 22., 18:35
2022. április 22., 20:562022. április 22., 20:56
A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin megismételte Michelnek, aki sürgette nála, hogy lépjen közvetlenül kapcsolatba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ennek lehetősége az orosz és az ukrán fél között alacsonyabb szinten zajló tárgyalások konkrét eredményeitől függ. Hozzátette, hogy az ukrán fél az eddigi tárgyalásokon „nem tanúsított következetes magatartást, és nem volt kész kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresni”.
Michel, aki szerdán Kijevbe látogatott, ahol Zelenszkijjel is találkozott, tájékoztatta Putyint az ukrán vezetéssel folytatott tárgyalásairól. A Kreml szerint az orosz elnök „elvi értékelést” adott a „különleges hadműveletről”.
Kitért rá, hogy Mariupol „felszabadítása” után, emberiességi okokból, parancsot adott ki az Azovsztal acélüzem ostromának leállítására. Mint mondta, az orosz fél az ukrán hadsereg és nemzetbiztonsági erők minden harcosa és a külföldi zsoldosok számára garantálja az életben maradást, valamint a nemzetközi joggal összhangban álló tisztességes bánásmódot és a szakképzett orvosi ellátást. Putyin azzal vádolta meg a „kijevi rezsimet”, hogy nem engedi, hogy a körülzártak éljenek ezzel a lehetőséggel.
Moszkva tájékoztatása szerint
Putyin kifogásolta az Európai Unió képviselőinek azon „felelőtlen nyilatkozatait”, amelyek értelmében az ukrajnai helyzetet katonai eszközökkel kell megoldani, valamint azt, hogy figyelmen kívül hagyják az ukrán biztonsági erők által elkövetett számos háborús bűncselekményt. Putyin hangot adott álláspontjának, miszerint Brüsszel befolyást gyakorolhatna Kijevre annak érdekében, hogy rávegye a Donyec-medence ágyúzásának beszüntetésére, valamint a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértésének leállítására. Az orosz elnök beszámolt Michelnek az örmény-azeri határkijelölésről és békeszerződésről szóló tárgyalások megkezdését célzó lépésekről is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – kazah hivatali partnerével, Muhtar Treuberdivel közösen tartott sajtótájékoztatóján – kijelentette, hogy
Mint mondta, olyan benyomás alakult ki benne, mintha az ukrán fél „belenyugodott volna sorsába”, és mintha nem lenne szüksége az orosz féllel folytatott tárgyalásokra.
Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij „nem érti, hogy miről van szó”, amikor a tárgyalások ügyét összekapcsolja az Azovsztal területén körülzárt ukrán katonák sorsával. Leszögezte, hogy Oroszország semmilyen ultimátumot nem tűr el, Ukrajna részéről sem.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!