Hirdetés

Putyin: az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régiót

Felszabadítást ígér. Putyin szerint az orosz hadsereg kiveri a kurszki területről az ukrán egységeket •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Felszabadítást ígér. Putyin szerint az orosz hadsereg kiveri a kurszki területről az ukrán egységeket

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régió ukrán megszállás alá került területeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.

MTI

2024. november 05., 08:592024. november 05., 08:59

„Most, amikor megtisztítjuk a területet az ellenségtől, sok munka vár rátok (önkéntesekre) is” – mondta az elnök a Kurszk megyei Vimpel katonai-hazafias központ aktivistáihoz szólva.

Putyin a Népi Egység Napján a Vörös téren virágot helyezett el a Kuzma Minyin polgár és Dmitrij Pozsarszkij herceg emlékművénél, ekkorra időzítették a találkozót a fiatalokkal.

Hirdetés

Az oroszországi kurszki régió határmenti területein augusztus 6-án hajnalban kezdődtek a harcok. A helyi hatóságok augusztus 12-én azt közölték, hogy 28 település került ukrán ellenőrzés alá. Október 11-én Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka 15 településnek, október 14-én pedig

az ukránok által elfoglalt terület felének felszabadításáról számolt be.

Alekszej Szmirnov, a kurszki régió kormányzója szeptember 11-én azt mondta, hogy több mint 150 ezer embert telepítettek át biztonságos területekre.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott tájékoztatása szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a kurszki régióban támadó műveleteket folytatott, és két ellentámadást visszavert, több támadás elindítását pedig meghiúsította. Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél több mint 350 katonát és egyebek között négy harckocsit, négy Bradley gyalogsági harcjárművet és további 16 egyéb páncélozott harcjárművet veszített.

Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 29 600 embert, 184 harckocsit, 106 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1078 páncélozott harcjárművet, 808 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 18 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1550 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az előző nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel

több katonai repülőtér infrastruktúráját, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és olajfinomító létesítményt, tengeri drónokat összeszerelő és tároló üzemeket, hét lőszerraktárt,

egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 42 repülőgéptípusú drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az éjszaka folyamán orosz csapás érte az Odessza megyei Izmajil kikötőjét. Ezt követően

Romániából evakuáló helikopterek repültek be a Duna-menti városba.

Lebegyev szerint orosz támadás érte az ugyanebben a régióban található Bolgrad városban található légibázist és tüzérségi raktárokat.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Oroszországban 2005 óta állami ünnep november 4., amikor arról emlékeznek meg, hogy a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelés 1612-ben kiverte a lengyel megszálló seregeket Moszkvából. Az 1917-es bolsevik forradalom éltetésének a helyébe lépett ünnep a hazafiasságot, az egyetértést és az egységet hivatott jelképezni.

Az ünnep alkalmából Putyin hétfőn a Kremlben a „különleges hadműveletben” elesett katonák árváit fogadta.

Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén hétfőn közölte:

Vlagyimir Putyin fogadta az oroszországi munkalátogatáson tartózkodó Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken tárgyalt észak-koreai hivatali kollégájával. A két diplomáciai tárcavezető a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvaron táblát avatott Kim Ir Szen 1949-es szovjetunióbeli látogatása emlékére.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban rámutatott, hogy

az észak-koreai diplomácia vezetőjének látogatása „a júniusi phenjani orosz-észak-koreai csúcstalálkozón elért megállapodással összhangban” történik.

Az orosz parlament alsóháza október 24-én ratifikálta az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház a tervek szerint szerdán fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes korábban hangsúlyozta, hogy

a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”.

A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

Az orosz és az észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően hétfőn közölte:

a nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből.

Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.

„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek” – írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.

Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van.

Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.

A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.

A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint

az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret.

Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.

A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
Hirdetés