2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00
Noha a nemzetiségi oktatás status quójának megõrzése mellett kardoskodó szlovákiai magyar civil szervezetek és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is jelezte, hogy az anyanyelvi oktatás eddigi gyakorlatának megõrzéséért készek az utcára vonulni, a magyarellenességérõl ismert Ján Slota pártja – a kormánnyal egyetértésben – nem tesz le arról az álláspontjáról, hogy a szlovákiai magyar iskolákban tanulóknak megfelelõen kell tudniuk szlovákul. Mikolaj jelzése szerint a közoktatási törvény annak a törekvésnek megfelelõen rendelkezik majd a szlovák nyelv oktatásáról, miszerint a magyar nemzetiségû tanulóknak jobban kell tudniuk az államnyelvet. A szlovák- és a magyarórák számát azonban nem maga a törvény, hanem a rövidesen szentesítendõ „állami oktatási program” fogja szabályozni. Ennek alapján „az államnyelvet és a kisebbségi nyelvet egyenlõ óraszámban” lehetne oktatni, ami szerinte követi a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában rögzített elveket. Kijelentette: „Noha az MKP a status quo megõrzését szorgalmazza, senki sem tudja meghatározni, mi is valójában a status quo.” Megerõsítette: az állam ragaszkodik a tankönyvforgalom ellenõrzéséhez, az MKP érvei közül pedig egyedül azt hajlandó méltányolni, hogy a magyar iskolákat ellenõrzõ tanfelügyelõknek tudniuk kell magyarul. Szigeti László, az MKP oktatási kérdéseket felügyelõ alelnöke a miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva azt fejtegette, hogy a tervezetrõl a törvényhozás mondja majd ki a végsõ szót, s ez a miniszterelnök, Robert Fico és helyettese, Dusan Caplovic ígéretének megfelelõen bízvást olyan lesz, hogy az új közoktatási törvény megõrzi a szlovákiai magyar oktatás eddigi status quóját. Persze egyelõre kérdés, hogy a végszavazás elõtti MKP-módosításokat elfogadja-e vagy sem a szlovák parlament – tette hozzá az MKP szakpolitikusa.
MTI
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.