2008. április 21., 00:002008. április 21., 00:00
A tiltakozók közül többen magyar és árpádsávos zászlóval vonultak fel. A transzparenseken olyan feliratok szerepeltek, mint „Benes-dekrétumok – magyar–német holokauszt”, „Miért bûn magyarnak lenni Szlovákiában?”, „Benes soha többé!”. Minderrõl a megmozdulás egyik szervezõje, Szilágyi Ákos, a New York-i Polgári Kör vezetõje tájékoztatta az MTI-t.
Az akciókkal a szervezõk – mint honlapjukon olvasható – a világ magyarjai nevében emelték fel szavukat „a tûrhetetlen benesi dekrétumoknak az eltörléséért, amelyek (...) Európa szégyenfoltját képezik”.
Szilágyi Ákos a múlt héten két petíciót adott át a New York-i szlovák konzulátusnak és az ENSZ-missziónak. Mint elmondta, a szlovák külképviseletre elõször nem akarták beengedni, majd amikor végül bejutott, „hosszas kifogások” után voltak csak hajlandók átvenni tõle a tiltakozást. A petíció szerint a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumok megerõsítésérõl szóló 2007-es határozata – amely megdöbbentette a világ demokratikus közvéleményét – „összeegyeztethetetlen a 21. század egyesült Európájának az eszméjével és az emberi jogokkal”. Az Európai Parlamenthez jövõ kedden eljuttatandó tiltakozás szerint a magyar nemzetet nem terheli a kollektív bûnösség vádja, ez nem egyeztethetõ öszsze az egyetemes emberi jogokkal. A petíció szerint az Európai Parlamentnek napirendjére kellene tûznie a Benes-dekrétumok és a vonatkozó határozat ügyét. A megfelelõ pozsonyi válasz elmaradása, illetve a tömeges emberi jogsértést fenntartó szlovák reakció esetén az EU-parlament kezdeményezzen eljárást a maastrichti szerzõdés megsértése miatt, „végsõ soron Szlovákia uniós tagsági jogainak felfüggesztését” – tartalmazza a szöveg.
A szlovák külügyminisztérium pénteken nyugtalanságának adott hangot a beharangozott tüntetések miatt, amelyek mögött a pozsonyi diplomácia szerint szélsõséges, irredenta magyar szervezetek állnak. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság lezártnak tekinti a Benes-dekrétumok ügyét, és Szlovákia elutasítja a történelem átpolitizálását, a „befeketítõ, történelemtagadó nyomásgyakorlás módszereit”.
Szilágyi Ákos erre úgy reagált: nem kell vakvágányra vinni az ügyet, ezek a szélsõségesnek tartott szervezetek soha nem bántottak, nem likvidáltak, nem hurcoltak kényszermunkára, és nem lakoltattak ki senkit.
A Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bûnösség elve alapján törvényesítették.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok