Pozsony hajthatatlan

A tiltakozók közül többen magyar és árpádsávos zászlóval vonultak fel. A transzparenseken olyan feliratok szerepeltek, mint „Benes-dekrétumok – magyar–német holokauszt”, „Miért bûn magyarnak lenni Szlovákiában?”, „Benes soha többé!”. Minderrõl a megmozdulás egyik szervezõje, Szilágyi Ákos, a New York-i Polgári Kör vezetõje tájékoztatta az MTI-t.

Az akciókkal a szervezõk – mint honlapjukon olvasható – a világ magyarjai nevében emelték fel szavukat „a tûrhetetlen benesi dekrétumoknak az eltörléséért, amelyek (...) Európa szégyenfoltját képezik”.

Szilágyi Ákos a múlt héten két petíciót adott át a New York-i szlovák konzulátusnak és az ENSZ-missziónak. Mint elmondta, a szlovák külképviseletre elõször nem akarták beengedni, majd amikor végül bejutott, „hosszas kifogások” után voltak csak hajlandók átvenni tõle a tiltakozást. A petíció szerint a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumok megerõsítésérõl szóló 2007-es határozata – amely megdöbbentette a világ demokratikus közvéleményét – „összeegyeztethetetlen a 21. század egyesült Európájának az eszméjével és az emberi jogokkal”. Az Európai Parlamenthez jövõ kedden eljuttatandó tiltakozás szerint a magyar nemzetet nem terheli a kollektív bûnösség vádja, ez nem egyeztethetõ öszsze az egyetemes emberi jogokkal. A petíció szerint az Európai Parlamentnek napirendjére kellene tûznie a Benes-dekrétumok és a vonatkozó határozat ügyét. A megfelelõ pozsonyi válasz elmaradása, illetve a tömeges emberi jogsértést fenntartó szlovák reakció esetén az EU-parlament kezdeményezzen eljárást a maastrichti szerzõdés megsértése miatt, „végsõ soron Szlovákia uniós tagsági jogainak felfüggesztését” – tartalmazza a szöveg.

A szlovák külügyminisztérium pénteken nyugtalanságának adott hangot a beharangozott tüntetések miatt, amelyek mögött a pozsonyi diplomácia szerint szélsõséges, irredenta magyar szervezetek állnak. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság lezártnak tekinti a Benes-dekrétumok ügyét, és Szlovákia elutasítja a történelem átpolitizálását, a „befeketítõ, történelemtagadó nyomásgyakorlás módszereit”.

Szilágyi Ákos erre úgy reagált: nem kell vakvágányra vinni az ügyet, ezek a szélsõségesnek tartott szervezetek soha nem bántottak, nem likvidáltak, nem hurcoltak kényszermunkára, és nem lakoltattak ki senkit.

A Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bûnösség elve alapján törvényesítették. 

MTI