
Fotó: Kovács Attila/MTI
A magyar-magyar kapcsolatok soha nem voltak olyan erősek az elmúlt száz évben, mint napjainkban – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten.
2022. március 28., 12:382022. március 28., 12:38
2022. március 28., 14:462022. március 28., 14:46
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Mádl Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett nemzetközi diaszpórakonferencián rámutatott:
Bárhol éljenek magyarok a világon, szavazatukkal alakíthatják a magyar politikát, a magyar nemzet hasznos tagjának érezhetik magukat – hangsúlyozta, utalva a vasárnap tartandó magyarországi választásra és népszavazásra.
Emlékeztetett: a 2010-ben elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény értelmében, akik valaha magyar állampolgárok voltak, illetve magyar leszármazottal rendelkeznek, könnyített eljárásban kaphatják vissza, illetve meg az állampolgárságot.
A magyar Országgyűlés így egyfajta nemzetgyűlésként is felfogható – fűzte hozzá Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar diaszpórapolitikában két fogalmat különített el: azokat a magyar közösségeket, amelyek a volt történelmi Magyarország területén élnek külhoni magyaroknak hívjuk, az ezen területen kívül élőket diaszpórának.
Hozzátette: ma Magyarországon közel 10 millióan élnek, az ország lakosságának 85-90 százaléka magyar nemzetiségű. A szomszédos államokban közel 2,5 millió magyart számlálnak, és akik ezen területekről mentek ki Nyugat-Európába, a tengeren túlra szintén mintegy 2,5 millióan vannak.
– összegzett. Minden magyar számít, ugyanakkor a két közösség felé más és más módon kell közelíteni – hangsúlyozta. Közép-Európában teljes társadalmi struktúráról lehet beszélni, az ehhez igazodó – oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyházi – intézményrendszerrel.
Jelen van a politikai intézményrendszer is, a magyar közösség pártjai valósítják meg az érdekképviseletet – emelte ki Potápi Árpád János, hozzátéve: ha a politikai intézményrendszer erős, akkor lehet a többi intézményrendszert is jól működtetni.
Utóbbira fő példa Kárpátalja – mondta. Magyarország jelenleg az ország történetének legnagyobb humanitárius programját valósítja meg – utalt a háborús helyzetre. A nyugati diaszpóráról szólva az államtitkár kifejtette: esetükben a támogatás elsődlegesen az identitás megőrzését, erősítését szolgálja.
A közösségekkel és szervezeteikkel napi kapcsolatban állnak – jelezte. Potápi Árpád János kitért a diaszpóratanács 11 évvel ezelőtti létrehozására is, amely évente ülésezik Budapesten, mintegy száz küldöttel a világ minden tájáról.
Kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát, és azt, hogy meg tudják ismertetni őket a szüleik, nagyszüleik nyelvével, kultúrájával.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!