
Fotó: Kovács Attila/MTI
A magyar-magyar kapcsolatok soha nem voltak olyan erősek az elmúlt száz évben, mint napjainkban – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten.
2022. március 28., 12:382022. március 28., 12:38
2022. március 28., 14:462022. március 28., 14:46
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Mádl Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett nemzetközi diaszpórakonferencián rámutatott:
Bárhol éljenek magyarok a világon, szavazatukkal alakíthatják a magyar politikát, a magyar nemzet hasznos tagjának érezhetik magukat – hangsúlyozta, utalva a vasárnap tartandó magyarországi választásra és népszavazásra.
Emlékeztetett: a 2010-ben elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény értelmében, akik valaha magyar állampolgárok voltak, illetve magyar leszármazottal rendelkeznek, könnyített eljárásban kaphatják vissza, illetve meg az állampolgárságot.
A magyar Országgyűlés így egyfajta nemzetgyűlésként is felfogható – fűzte hozzá Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar diaszpórapolitikában két fogalmat különített el: azokat a magyar közösségeket, amelyek a volt történelmi Magyarország területén élnek külhoni magyaroknak hívjuk, az ezen területen kívül élőket diaszpórának.
Hozzátette: ma Magyarországon közel 10 millióan élnek, az ország lakosságának 85-90 százaléka magyar nemzetiségű. A szomszédos államokban közel 2,5 millió magyart számlálnak, és akik ezen területekről mentek ki Nyugat-Európába, a tengeren túlra szintén mintegy 2,5 millióan vannak.
– összegzett. Minden magyar számít, ugyanakkor a két közösség felé más és más módon kell közelíteni – hangsúlyozta. Közép-Európában teljes társadalmi struktúráról lehet beszélni, az ehhez igazodó – oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyházi – intézményrendszerrel.
Jelen van a politikai intézményrendszer is, a magyar közösség pártjai valósítják meg az érdekképviseletet – emelte ki Potápi Árpád János, hozzátéve: ha a politikai intézményrendszer erős, akkor lehet a többi intézményrendszert is jól működtetni.
Utóbbira fő példa Kárpátalja – mondta. Magyarország jelenleg az ország történetének legnagyobb humanitárius programját valósítja meg – utalt a háborús helyzetre. A nyugati diaszpóráról szólva az államtitkár kifejtette: esetükben a támogatás elsődlegesen az identitás megőrzését, erősítését szolgálja.
A közösségekkel és szervezeteikkel napi kapcsolatban állnak – jelezte. Potápi Árpád János kitért a diaszpóratanács 11 évvel ezelőtti létrehozására is, amely évente ülésezik Budapesten, mintegy száz küldöttel a világ minden tájáról.
Kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát, és azt, hogy meg tudják ismertetni őket a szüleik, nagyszüleik nyelvével, kultúrájával.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!