
Archív felvétel
Fotó: Borbély Fanni
Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medence bármely országában – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Őshonos kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való joga című konferencián.
2024. szeptember 26., 13:192024. szeptember 26., 13:19
Potápi Árpád János a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának közös rendezvényén kiemelte: a kormány által 14 éve megkezdett nemzetpolitika sokat tett azért, hogy „a magyar nemzetrészek érezzék, Magyarországra mindig biztonsággal számíthatnak”.
A kormány a magyarság intézményrendszerének megerősítésével sokat tett annak érdekében, hogy a magyarság a szülőföldjén boldogulhasson és a jogait megőrizhesse a szülőföldjén: támogatták az oktatási, a kulturális, a civil szférát, a történelmi egyházak szerepvállalását, az egészségügyi és a szociális intézményeket – sorolta, külön kiemelve a külhoni politikai intézményrendszer erősítését, amelynek köszönhetően a magyarság érdekképviseletét olyan pártok tudják biztosítani, amelyek részt vesznek a helyi politikában.
mert az ő sikereik is a magyarság fejlődését biztosítják, a magyarság intézményrendszerének megerősítését szolgálják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy még hosszú évtizedekig magyar identitásról lehessen beszélni a Kárpát-medencében – jelentette ki az államtitkár.

Ha nincs összefogás, akkor a magyarság nem tud megfelelő érdekképviseletet kivívni magának – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján.
A Kisebbségi Jogvédő Intézetet méltatva úgy fogalmazott, valószínűleg nélküle is biztosítottak lennének a magyarság jogai, de felállításának köszönhetően még inkább oda tudtak figyelni azokra a problémás kérdésekre, egyedi ügyekre, jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a magyarok nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak volna érvényesíteni.
Potápi Árpád János fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek érezzék, államalkotó tényezők, véleménye szerint
Az államtitkár szólt arról is, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a Fidesz–KDNP listájáról bejutott az EP-be egy kárpátaljai és egy délvidéki származású képviselő, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Európai Unió a nemzetek Európájára épüljön.

A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
A konferencián felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnökének köszöntőjét, amelyben azt írta, a kormány nemzetpolitikájának célja, hogy
Kitért arra is, hogy az őshonos magyarországi nemzetiségek integráns részei a magyar nemzetnek, államalkotó tényezők, és az ő jogaik, identitásuk és kultúrájuk megőrzése Magyarországnak is értéket jelent és teremt.
Mindezek alapján Magyarország csak olyan jogot kér a külhoni magyarságnak, amelyet maga is megad a területén élő nemzetiségeknek. A kétoldalú kapcsolatok alapja ugyanis a kölcsönösség, a két állam között fennálló esetleges politikai nézetkülönbségek pedig soha nem vezethetnek a nemzeti kisebbségek jogfosztásához – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az anyanyelvi oktatás kérdése jóval több oktatáspolitikai kérdésnél, mivel a közösség kultúrájának, történelmének, hagyományainak továbbörökítéséről, valamint a közösség jövőjének megmaradásáról is szól.
– hangoztatta az igazgató.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott, az emberek számára rendkívül fontos az anyanyelvi oktatás, hiszen nemzetközi példák is azt mutatják, hogy
Habár Ukrajna lakossága és a kárpátaljai magyarság száma is csökken, az elmúlt időszakban mégsem kellett bezárni egyetlen magyar iskolát sem, köszönhetően a magyar állam és a különböző szervezetek segítségének – mondta az elnök.

A nemzeti összetartozás napja lehetőség, hogy a trianoni békediktátum évfordulóján ne csak a történelmi traumákra, hanem a sikereinkre is emlékezzünk – mondta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!