Hirdetés

Potápi: ma már inkább előnyt jelent magyarnak lenni a Kárpát-medencében

Potápi: a kormány meg tudta erősíteni a magyarságot, a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében és a diaszpórában •  Fotó: MTI/Vajda János

Potápi: a kormány meg tudta erősíteni a magyarságot, a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében és a diaszpórában

Fotó: MTI/Vajda János

A kormány az elmúlt tíz-tizenegy évben közös erővel újraegyesítette a magyar nemzetet, ennek eredményeként magyarnak lenni hátrány helyett egyre inkább előnyt jelent mindenhol a Kárpát-medencében – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem nevű rendezvényen.

MTI

2021. július 23., 15:232021. július 23., 15:23

2021. július 23., 18:542021. július 23., 18:54

Potápi Árpád János a koronavírus-járvány miatt elmaradt Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor helyett megtartott találkozón hangsúlyozta, akkor lehetnek erősek a kárpát-medencei magyar közösségek, ha Magyarország gazdaságilag, morálisan és politikailag is erős.

Az elmúlt száz évben nem volt olyan eredményes tíz-tizenegy év, amely hasonló lenne a 2010 óra tartó időszakhoz

Hirdetés

– jelentette ki.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a kormány meg tudta erősíteni a magyarságot, a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében és a diaszpórában.

A magyarságnak minden lehetséges politikai színtéren képviseltetnie kell magát ahhoz, hogy intézményeit erősíteni tudja, például az oktatás, a kultúra és a sport területein – mondta.

Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy Magyarország minden magyar otthona, éljenek bárhol is a világban; a magyar nemzet immáron egységes világnemzet.

A Miniszterelnökség államtitkára az elmúlt évek támogatáspolitikájáról szólva hangsúlyozta, az egész Kárpát-medencében nincs olyan magyarlakta település, amely valamilyen támogatást ne kapott volna.

Emlékeztetett: a tavalyi nemzeti összetartozás éve után az idei a nemzeti újrakezdés éve.

A Tájkép csata közben - Külhoni pártelnökök kerekasztala című beszélgetésen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, Ukrajna mára Európa legszegényebb országává vált, ahol az elmúlt évek jogszabályváltoztatásainak következményeként megszűntek a nemzeti kisebbségek jogai.

Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban megrendülni látszódnak azok a „nemzetközi fogódzók”, amelyektől korábban segítséget reméltek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. Brenzovics László ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokért.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott,

a koronavírus-járvány bebizonyította, nem igaz, hogy politika nélkül lehet élni és boldogulni.

Az emberek felismerték, hogy a mindennapi ügyeikben nagy segítségükre lehet a „magyar politikai opció”, ennek eredményeként pedig a VMSZ harminc éve nem látott eredményt ért el a szerbiai választáson – fejtette ki, hozzátéve: szervezetüknek kilenc parlamenti képviselője és hét államtitkára van.

Forró Krisztán, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke elmondta, az utóbbi időben hiába kérték a szlovák kormánytól a kisebbségek helyzetének javítását, ez annak ellenére nem történt meg, hogy lett volna lehetőség rá. Példaként említette, hogy továbbra sem biztosított a szlovák-magyar kettős állampolgárság a felvidéki magyar közösség számára.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke hangsúlyozta,

szervezetüknek a tavalyi parlamenti választáson sikerült megőriznie korábbi pozícióját és tovább tudták mélyíteni együttműködésüket az ottani jobbközép kormánnyal.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke közölte: harminc év után először tudtak egy valóban gyakorlatias megállapodást kötni a szlovén kormánnyal, ami a magyarországi forrásokkal kiegészítve nagy segítséget jelent a muravidéki magyar közösségnek.

Csomortányi István •  Fotó: MTI/Vajda János Galéria

Csomortányi István

Fotó: MTI/Vajda János

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, támogatják a gyermekvédelemről szóló magyarországi népszavazást és mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb erdélyi kettős állampolgár részt vegyen azon, valamint öt nemmel szavazzon a feltett kérdésekre. Szólt arról is, reményeik szerint néhány hónapon belül jogilag is létrejöhet az Erdélyi Magyar Szövetség az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülésével.

Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi minisztere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa úgy értékelt, eredményes volt az utóbbi év az erdélyi magyarságnak.

A romániai kormányban „nem vagyunk tájba simulóak”

– fogalmazott, hozzátéve, bízik abban, hogy a jelenlegi kabinet hosszú távon is hivatalban maradhat.

Tánczos Barna szólt arról is, hogy a jövő évi tusványosi találkozón már biztosan nem kell majd a medvéktől tartaniuk a résztvevőknek.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 19., péntek

Több mint 100 ezer nem uniós polgárt utasítottak ki az EU-ból, alig harmaduk tért ténylegesen haza

Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Több mint 100 ezer nem uniós polgárt utasítottak ki az EU-ból, alig harmaduk tért ténylegesen haza
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Semjén Zsolt: szemben állunk a Benes-dekrétumokkal

A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.

Semjén Zsolt: szemben állunk a Benes-dekrétumokkal
2025. december 19., péntek

Putyin: Oroszország készen áll véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek

Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.

Putyin: Oroszország készen áll véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek
2025. december 19., péntek

Egyetemi lövöldözés Amerikában: holtan találták a halálos támadás feltételezett elkövetőjét

Holtan találták csütörtökön a Providence-beli Brown Egyetemen elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetőjét, egy portugál férfit, akit egy szintén portugál, Bostonban dolgozó egyetemi professzor meggyilkolásával is gyanúsítanak.

Egyetemi lövöldözés Amerikában: holtan találták a halálos támadás feltételezett elkövetőjét
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Az EU 90 milliárd euróval támogatná Ukrajnát, de az orosz vagyont békén hagyja

Az Európai Unió vezetői péntek reggel bejelentették, hogy 90 milliárd eurós finanszírozási tervet dolgoztak ki Ukrajna gazdaságának és hadseregének támogatására a következő két évre.

Az EU  90 milliárd euróval támogatná Ukrajnát, de az orosz vagyont békén hagyja
2025. december 18., csütörtök

Könnygázt vetettek be a rendőrök Brüsszelben a tüntető európai gazdák ellen

Utcai összecsapásokba torkollt csütörtökön az a brüsszeli tüntetés, amelyen több ezer európai gazda vett részt, hogy a dél-amerikai országok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozzon.

Könnygázt vetettek be a rendőrök Brüsszelben a tüntető európai gazdák ellen
2025. december 18., csütörtök

Halálos ukrán dróntámadás egy orosz teherhajó ellen

Életét vesztette a legénység két tagja, másik három pedig megsérült egy teherhajón dróntámadás következtében a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőjében – közölte Jurij Szljuszar helyi kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Halálos ukrán dróntámadás egy orosz teherhajó ellen
Hirdetés
2025. december 18., csütörtök

Ursula von der Leyen: két európai finanszírozási javaslat van az asztalon Ukrajna támogatására

Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen: két európai finanszírozási javaslat van az asztalon Ukrajna támogatására
2025. december 18., csütörtök

Putyin: ha Kijev és az őt támogató „malackák” elutasítják a rendezési tárgyalásokat, elfoglaljuk, amire igényt tartunk

Ha Kijev elutasítja a rendezési tárgyalásokat, Oroszország el fogja foglalni a sajátjának tekintett területeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium vezetői testületének szerdai moszkvai kibővített ülésén.

Putyin: ha Kijev és az őt támogató „malackák” elutasítják a rendezési tárgyalásokat, elfoglaljuk, amire igényt tartunk
2025. december 17., szerda

„Katonai schengeni övezet” kialakítását javasolja az Európai Parlament

Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.

„Katonai schengeni övezet” kialakítását javasolja az Európai Parlament
Hirdetés
Hirdetés