
Potápi Árpád János
Fotó: Facebook/Nemzetpolitikai Államtitkárság
Tizenhét évvel ezelőtt „a baloldal aljas módon elárulta a határon túli magyarokat”, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt; 2004. december 5-e a „nemzetáruló” baloldal szégyenfoltja – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.
2021. december 05., 11:292021. december 05., 11:29
Potápi Árpád János közleményében úgy fogalmazott: az akkori események gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek, és hosszú időre rányomták a bélyeget a magyar-magyar kapcsolatokra.
– emelte ki, emlékeztetve: 2004. december 5-re válaszul a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legelső intézkedései között, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarság végre közjogi értelemben is a nemzet részéve váljon.
Azt írta: a nemzetegyesítést a nemzetépítés évei követték. A kormány a nemzeti összetartozást megerősítő törvények elfogadásával, a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítésével, programok és támogatások sorával dolgozik immár tizenkét éve azért, hogy a külhoni magyarságot segítse a szülőföldjén megmaradásban és boldogulásban.
– tette hozzá. Potápi Árpád János hangsúlyozta: „2022-ben ugyanaz a baloldal akar visszatérni, amely egyszer már tönkretette az országot és gyógyíthatatlan sebeket ejtett a nemzet testén, az a baloldal, amely a mai napig minden lehetőséget megragad, hogy magyart magyar ellen uszítson és gyűlöletet keltsen anyaországi és külhoni magyarok között.” „Nincs két baloldal, aki pedig a baloldal kottájából játszik, az maga is baloldali” – írta az államtitkár, aki szerint „közös felelősségünk, hogy 2022-ben ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt”.
„Meglett férfiak zokogtak”
Több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy beforrjon az a mély seb, amelyet 2004. december 5-e okozott a magyar nemzet minden népben és nemzetben gondolkodó tagjának, határon innen és túl – olvasható a Híradó.hu visszaemlékező cikkében. A „Meglett férfiak zokogtak" – 17 éve voksoltunk a kettős állampolgárságról című írásban emlékeztetnek: az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
szóljon hozzá!