2008. január 28., 00:002008. január 28., 00:00
Prodi csütörtökön mondott le, miután a szenátus megvonta a bizalmat balközép kormányától. A miniszterelnök egyel?re hivatalban maradt, de átmeneti kabinet irányítását nem vállalja. A kivezet? út kérdésében továbbra sincs egyetértés a két nagy politikai tábor között: miközben a Walter Veltroni római polgármester vezette új balközép párt átmeneti kormány megalakítását követeli, Silvio Berlusconi, a jobboldali ellenzék vezet?je már megkezdte választási kampányát. A volt miniszterelnök er?teljes nyomást fejt ki annak érdekében, hogy az államf? már áprilisra t?zze ki az új választást, ám a közvélemény egy része új választási rendszert szorgalmaz. A reformot követel?k a kis pártoknak túl nagy befolyást biztosító törvényben látják az olasz belpolitikai ingatagság els?dleges okát. Napolitano már többször állást foglalt az átmeneti kormány mellett, de elismerte, hogy ez az út Berlusconi pártja, a Forza Italia beleegyezése nélkül nem járható. „Három évig akarok maradni, Olaszországot modernizálni akarom és azután átadni a gyepl?t egy Gordon Brownnak” – idézte a 71 éves Berlusconit a La Stampa cím? torinói újság. A gy?zelmében biztos politikus arról az „álmáról” beszélt, hogy „olasz Tony Blair legyen”. Magabiztossága nem alaptalan, a legutóbbi közvélemény-kutatások tekintélyes el?nyt jósolnak számára egy el?rehozott választáson. Napolitano maratoni megbeszélés-sorozatát pénteken kezdte a parlament két házának elnökével.
A II. világháború utáni 61. olasz kormány bukását az idézte el?, hogy Olaszországban nagyon alacsony (2 százalék) a parlamenti küszöb. Ez legendásan instabil belpolitikai viszonyokat eredményezett, Olaszország háború utáni történetében Silvio Berlusconi kormánya volt az els?, amely kitöltötte mandátumát 2001 és 2006 között. El?tte viszont egymást követték a tiszavirág élet? kabinetek – szám szerint 59 darab. Romano Prodi, a Berlusconi fölött 2006 áprilisában szoros gy?zelmet arató miniszterelnök is ezen viszonyok áldozata lett. Koalíciója nem kevesebb mint 13 pártból állt, a katolikus Opus Dei híveit?l a környezetvéd?kig és széls?balos kommunistákig. Köztük volt a most „királygyilkossá” el?lépett kereszténydemokrata UDEUR (Demokratikus Unió Európáért), amelynek vezére személyes bosszúból támadta hátba Prodit. El?z?leg ugyanis az ügyészség korrupció gyanúja miatt vizsgálatot kezdeményezett Clemente Mastella UDEUR-elnök és neje, a campaniai régió közgy?lésének elnöke ellen. Mastella azt nem bírta elviselni, hogy Prodi és miniszterei nem álltak ki mellette.
Hírösszfoglaló
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.