2008. január 28., 00:002008. január 28., 00:00
Prodi csütörtökön mondott le, miután a szenátus megvonta a bizalmat balközép kormányától. A miniszterelnök egyel?re hivatalban maradt, de átmeneti kabinet irányítását nem vállalja. A kivezet? út kérdésében továbbra sincs egyetértés a két nagy politikai tábor között: miközben a Walter Veltroni római polgármester vezette új balközép párt átmeneti kormány megalakítását követeli, Silvio Berlusconi, a jobboldali ellenzék vezet?je már megkezdte választási kampányát. A volt miniszterelnök er?teljes nyomást fejt ki annak érdekében, hogy az államf? már áprilisra t?zze ki az új választást, ám a közvélemény egy része új választási rendszert szorgalmaz. A reformot követel?k a kis pártoknak túl nagy befolyást biztosító törvényben látják az olasz belpolitikai ingatagság els?dleges okát. Napolitano már többször állást foglalt az átmeneti kormány mellett, de elismerte, hogy ez az út Berlusconi pártja, a Forza Italia beleegyezése nélkül nem járható. „Három évig akarok maradni, Olaszországot modernizálni akarom és azután átadni a gyepl?t egy Gordon Brownnak” – idézte a 71 éves Berlusconit a La Stampa cím? torinói újság. A gy?zelmében biztos politikus arról az „álmáról” beszélt, hogy „olasz Tony Blair legyen”. Magabiztossága nem alaptalan, a legutóbbi közvélemény-kutatások tekintélyes el?nyt jósolnak számára egy el?rehozott választáson. Napolitano maratoni megbeszélés-sorozatát pénteken kezdte a parlament két házának elnökével.
A II. világháború utáni 61. olasz kormány bukását az idézte el?, hogy Olaszországban nagyon alacsony (2 százalék) a parlamenti küszöb. Ez legendásan instabil belpolitikai viszonyokat eredményezett, Olaszország háború utáni történetében Silvio Berlusconi kormánya volt az els?, amely kitöltötte mandátumát 2001 és 2006 között. El?tte viszont egymást követték a tiszavirág élet? kabinetek – szám szerint 59 darab. Romano Prodi, a Berlusconi fölött 2006 áprilisában szoros gy?zelmet arató miniszterelnök is ezen viszonyok áldozata lett. Koalíciója nem kevesebb mint 13 pártból állt, a katolikus Opus Dei híveit?l a környezetvéd?kig és széls?balos kommunistákig. Köztük volt a most „királygyilkossá” el?lépett kereszténydemokrata UDEUR (Demokratikus Unió Európáért), amelynek vezére személyes bosszúból támadta hátba Prodit. El?z?leg ugyanis az ügyészség korrupció gyanúja miatt vizsgálatot kezdeményezett Clemente Mastella UDEUR-elnök és neje, a campaniai régió közgy?lésének elnöke ellen. Mastella azt nem bírta elviselni, hogy Prodi és miniszterei nem álltak ki mellette.
Hírösszfoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok