
Valérie Pécresse
Fotó: Facebook/Valérie Pécresse
A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a szavazatok 4,7 százalékával az ötödik helyen végzett Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje pénzügyi adományokat kért választóitól „a köztársasági jobboldal túléléshez”.
2022. április 11., 18:552022. április 11., 18:55
A francia szabályozás szerint az 5 százalékos támogatottság alatt végzett jelölteknek csak nagyon korlátozottan téríti vissza az állam a kampányköltségek egy részét.
„Szükségem van a sürgős segítségükre május 15-ig az elnökválasztási kampány finanszírozásának megoldásához” – mondta hétfőn rövid sajtótájékoztatóján Pécresse a pártja párizsi székházában. „Ezen múlik a Köztársaságiak túlélése, és azon túl a köztársasági jobboldalé is” – tette hozzá.
„A Köztársaságiak nem tudják egyedül finanszírozni ezeket a költségeket, én magam személyesen 5 millió eurós adóssággal küszködöm” – hangsúlyozta Valérie Pécresse.
A hétfő délután közzétett hivatalos végeredmény szerint az elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi elnök a szavazatok 27,85 százalékát szerezte meg, a szuverenista Marine Le Pen pedig 23,15 százalékot ért el. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.
Harmadik lett 21,95 százalékos eredménnyel a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon. Rajtuk kívül még a 7,07 százalékos támogatottságot elért radikális jobboldali Éric Zemmour publicista számíthat a kampányköltségek visszatérítésére az államtól, a többi nyolc jelölt mindegyike 5 százalék alatti eredményt ért el.
A francia lapok kommentárjai szerint a viszonylagos érdektelenség mellett a választás egyik fő tanulsága, hogy a két nagy történelmi párt, a szocialisták és a hagyományos jobboldal még soha nem szerepeltek ilyen gyengén a legmeghatározóbb választáson. A szocialista párti Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a szavazatok alig 1,75 százalékát tudta megszerezni.
Gabriel Attal kormányszóvivő a France Inter közrádióban az államfő vasárnap esti megszólalásához hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy a választás kimenetele még nem dőlt el. Ugyanitt Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártjának az elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ellenzéki jelölt számíthat a második fordulóban „a franciák 70 százalékára, akik a jelenlegi elnök ellen szavaztak” az első fordulóban. Jelezte azt is, hogy nem hisz a pártja elleni úgynevezett köztársasági frontban, amely évtizedek óta összezár „a szélsőjobboldali párttal szemben”.
Yannick Jadot zöld párti jelölt, Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere, Fabien Roussel, a kommunista párt jelöltje és a jobbközép Valérie Pécresse is bejelentette, hogy Macront támogatja a második fordulóban. Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus és a szuverenista jobboldali Nicolas Dupont-Aignan pedig Le Pen támogatására kérte híveit.
Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország második embere, Adrien Quatennens hétfő reggel úgy fogalmazott: a radikális baloldal célja, hogy a júniusi nemzetgyűlési választást követően a legnagyobb önálló frakcióval rendelkezzen a parlament alsóházában, és így akadályozza meg Macron szerinte jobboldali programjának végrehajtását.
A párton belül ezért konzultáció kezdődött arról, hogy érvénytelen szavazatra szólítsák fel a támogatóikat, vagy pedig Macron támogatására kérjék őket.
„Miután már nem létezik a köztársasági front, nem tehetek úgy, mintha létezne” – mondta Emmanuel Macron hétfő délután az északi Denainben tett látogatásán. „Meggyőzni szeretnék. Mégpedig a tőlem eltérő érzékenységű nőket és férfiakat is szeretném meggyőzni. Ehhez pedig összefogást szeretnék hirdetni. Az összefogáshoz pedig ki kell egészítenem a programomat” – tette hozzá az államfő.
A 2022-es első fordulót megelőző kampányban azonban a szuverenista jelölt főként a megélhetési problémákra adandó válaszokkal kampányolt, és jóval felkészültebbnek látszott a gazdasági kérdésekben, mint öt évvel ezelőtt.
Elemzők szerint mindezek miatt a 2022-es „visszavágó teljesen más lesz”, mint a 2017-es Macron-Le Pen párbaj volt. Brice Teinturier politológus arra emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron már nem ugyanaz az az új jelölt, mint 2017-ben, aki a politikai frissességet testesítette meg, ahogy Marine Le Pen is megváltozott, és „nem az, akit sokan elutasítanak, mert sokat dolgozott az arculatváltásán, s ma úgy jelenik meg, mint aki sokkal szorosabb viszonyban áll a franciákkal”.
Az Ifop közvélemény-kutató cég szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban fogja legyőzni Le Pent, az Ipos 54-46 százalékos eredményre számít.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!