
Valérie Pécresse
Fotó: Facebook/Valérie Pécresse
A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a szavazatok 4,7 százalékával az ötödik helyen végzett Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje pénzügyi adományokat kért választóitól „a köztársasági jobboldal túléléshez”.
2022. április 11., 18:552022. április 11., 18:55
A francia szabályozás szerint az 5 százalékos támogatottság alatt végzett jelölteknek csak nagyon korlátozottan téríti vissza az állam a kampányköltségek egy részét.
„Szükségem van a sürgős segítségükre május 15-ig az elnökválasztási kampány finanszírozásának megoldásához” – mondta hétfőn rövid sajtótájékoztatóján Pécresse a pártja párizsi székházában. „Ezen múlik a Köztársaságiak túlélése, és azon túl a köztársasági jobboldalé is” – tette hozzá.
„A Köztársaságiak nem tudják egyedül finanszírozni ezeket a költségeket, én magam személyesen 5 millió eurós adóssággal küszködöm” – hangsúlyozta Valérie Pécresse.
A hétfő délután közzétett hivatalos végeredmény szerint az elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi elnök a szavazatok 27,85 százalékát szerezte meg, a szuverenista Marine Le Pen pedig 23,15 százalékot ért el. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.
Harmadik lett 21,95 százalékos eredménnyel a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon. Rajtuk kívül még a 7,07 százalékos támogatottságot elért radikális jobboldali Éric Zemmour publicista számíthat a kampányköltségek visszatérítésére az államtól, a többi nyolc jelölt mindegyike 5 százalék alatti eredményt ért el.
A francia lapok kommentárjai szerint a viszonylagos érdektelenség mellett a választás egyik fő tanulsága, hogy a két nagy történelmi párt, a szocialisták és a hagyományos jobboldal még soha nem szerepeltek ilyen gyengén a legmeghatározóbb választáson. A szocialista párti Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a szavazatok alig 1,75 százalékát tudta megszerezni.
Gabriel Attal kormányszóvivő a France Inter közrádióban az államfő vasárnap esti megszólalásához hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy a választás kimenetele még nem dőlt el. Ugyanitt Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártjának az elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ellenzéki jelölt számíthat a második fordulóban „a franciák 70 százalékára, akik a jelenlegi elnök ellen szavaztak” az első fordulóban. Jelezte azt is, hogy nem hisz a pártja elleni úgynevezett köztársasági frontban, amely évtizedek óta összezár „a szélsőjobboldali párttal szemben”.
Yannick Jadot zöld párti jelölt, Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere, Fabien Roussel, a kommunista párt jelöltje és a jobbközép Valérie Pécresse is bejelentette, hogy Macront támogatja a második fordulóban. Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus és a szuverenista jobboldali Nicolas Dupont-Aignan pedig Le Pen támogatására kérte híveit.
Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország második embere, Adrien Quatennens hétfő reggel úgy fogalmazott: a radikális baloldal célja, hogy a júniusi nemzetgyűlési választást követően a legnagyobb önálló frakcióval rendelkezzen a parlament alsóházában, és így akadályozza meg Macron szerinte jobboldali programjának végrehajtását.
A párton belül ezért konzultáció kezdődött arról, hogy érvénytelen szavazatra szólítsák fel a támogatóikat, vagy pedig Macron támogatására kérjék őket.
„Miután már nem létezik a köztársasági front, nem tehetek úgy, mintha létezne” – mondta Emmanuel Macron hétfő délután az északi Denainben tett látogatásán. „Meggyőzni szeretnék. Mégpedig a tőlem eltérő érzékenységű nőket és férfiakat is szeretném meggyőzni. Ehhez pedig összefogást szeretnék hirdetni. Az összefogáshoz pedig ki kell egészítenem a programomat” – tette hozzá az államfő.
A 2022-es első fordulót megelőző kampányban azonban a szuverenista jelölt főként a megélhetési problémákra adandó válaszokkal kampányolt, és jóval felkészültebbnek látszott a gazdasági kérdésekben, mint öt évvel ezelőtt.
Elemzők szerint mindezek miatt a 2022-es „visszavágó teljesen más lesz”, mint a 2017-es Macron-Le Pen párbaj volt. Brice Teinturier politológus arra emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron már nem ugyanaz az az új jelölt, mint 2017-ben, aki a politikai frissességet testesítette meg, ahogy Marine Le Pen is megváltozott, és „nem az, akit sokan elutasítanak, mert sokat dolgozott az arculatváltásán, s ma úgy jelenik meg, mint aki sokkal szorosabb viszonyban áll a franciákkal”.
Az Ifop közvélemény-kutató cég szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban fogja legyőzni Le Pent, az Ipos 54-46 százalékos eredményre számít.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!