Pásztor: elsöprő győzelem

A VMSZ által támogatott lista elsöprő győzelmet aratott a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon – jelentette be vasárnap késő este Szabadkán Pásztor István, a párt elnöke (képünkön), hozzátéve: a Magyar Összefogás listája az eddig beérkezett eredmények szerint a szavazatok nagyjából háromnegyedét szerezte meg.

Vasárnap 19 szerbiai nemzeti kisebbség választotta meg a kulturális önigazgatás legfőbb szerveit, a kisebbségek oktatási, kulturális, tájékoztatási ügyeiben döntő és az anyanyelvhasználattal kapcsolatban jogosítványokkal rendelkező nemzeti tanácsokat. A Magyar Nemzeti Tanács 35 helyéért öt lista szállt versenybe. A szavazatok több mint felének megszámlálása után az emberi jogi és kisebbségi minisztérium választási bizottsága tegnap közölte: a Magyar Összefogás listája a voksok 76,88, a Borisz Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párt támogatta Vajdasági Magyarként Európába 13,77, míg a Kézfogás a Magyarságért, a Magyar Liga, illetve a Magyar Remény Mozgalom 3-3 százalékát gyűjtötte be.

Pásztor István, a győztes VMSZ elnöke felsorolt néhány választókerületi eredményt, amelyek zömében a szövetség által támogatott lista több mint 80 százalékos szavazatarányt ért el, sőt két olyan helyet is említett, ahol a Magyar Összefogás kapta az összes leadott szavazatot. A vajdasági magyar politikus ugyanakkor hozzátette: ezek az eredmények sem tudják feledtetni, hogy – mint mondta – „folyamatosan úgy éreztük, ezek a választások csak másodlagos fontosságúak” Szerbiában. „Úgy érezzük, ez a választás nem mindenkinek volt annyira fontos, mint számunkra” – mondta a választás napján már ismertetett rendellenességekre utalva.

Kifogásolta, hogy több helyütt a választás megkezdése előtt nem 48 órával, hanem csak négy órával, éjjel 3 órakor kapták meg a szavazatszedő bizottság tagjai az értesítést arról, hogy bizottsági tagok lesznek. Ezenkívül több százan nem tudtak szavazni, mert, noha szabályosan feliratkoztak, nem szerepeltek a választói névjegyzékben. Korhecz Tamás – akit a VMSZ elnöke a várhatóan hónap vége előtt megalakuló, új összetételű Magyar Nemzeti Tanács leendő elnökeként mutatott be – azt mondta: a választási eredmények azt mutatják, hogy a vajdasági magyar közösség „értékelte a munkát és az eddigi eredményeket”, viszont nem értékelte a kampányban elhangzott olyan ígéreteket, amelyekről – mint fogalmazott – már kimondásuk pillanatában tudni lehetett, hogy megvalósíthatatlanok. Kijelentette: bizonyítani kell, hogy a kulturális autonómia törvényi feltételeinek megteremtésén túlmenően „képesek leszünk a közösség javára fordítani ezt a lehetőséget”.

A voksolás nyomán megalakuló „miniparlamentek”, amelyeknek létszáma az adott kisebbség létszámától függően legalább 15, legfeljebb 35 fő – a Magyar Nemzeti Tanács 35 tagú lesz –, a tavaly elfogadott új törvény szerint széleskörű javaslattételi és véleményezési joggal bír, de esetenként önállóan is dönthet az adott kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben. A nemzeti tanács többek között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes jóváhagyása szükséges például a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből folyjon a tanítás. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingó és ingatlan javakat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tv-t alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelv hivatalos használatban van.