Párthatárok felett álló nemzetpolitika - Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője az országgyűlési választás külhoni vonzatairól

Természetes, hogy egy kolozsvári, egy délvidéki, székelyföldi magyar vagy egy felvidéki, kárpátaljai magyar ugyanúgy beleszól az anyaország ügyeibe, ahogy mi is szívesen elmondjuk a véleményünket a határon túl a magyar közösségekben zajló folyamatokról. Ezt egyébként biztosítjuk egy londoni vagy egy New York-i magyar számára is. Tehát egységes magyar ügyek vannak, ezért a választási eredmény is teljes egészet alkot. Természetesen lebonthatjuk az eredményt határon inneni, túli, megyei vagy kerületi szintre, de valójában éppen az a lényeg, hogy az egységes magyar akarat kifejezésében a határon túli nemzetrészek is részt vállalnak.

– Bár kevesebb volt az érvénytelen szavazat, mint négy éve, a hibásan kitöltött szavazólapok vagy azonosító nyilatkozatok aránya idén is meglehetősen magas volt. Ez vajon minek tudható be? Lehet olyan módszer, amellyel ez lényegesen csökkenthető lenne?

– Van ilyen módszer, és ez abszolút technikai módosítást igényelne. Például miután az azonosításra akkor is teljes egészében lehetőség van, ha az édesanya nevének a feltüntetését elhagyjuk – ez a leggyakoribb hiba még mindig –, ezért indokolt, hogy ezt megtegyük. A másik nagy probléma, hogy a választási kampány ötven napja túlzottan rövid technikai lebonyolítás szempontjából, azonban csakis akkor lehet kiküldeni a listás szavazólapokat, amikor az országos listák jogerőre emelkednek. Ez a jogorvoslati határidőkre is tekintettel olyan

akik közül több mint 200 ezren támogatták a Fidesz–KDNP listáját. Ez a bizalom és ez a határok felett létrejött nemzeti egység rendkívül nagy mértékben erősíti a nemzetpolitikát és a kormány felhatalmazását.

– Magyarországon egyetlen párt van, amely nyíltan ellenzi a külhoni magyarok választójogát. Ugyanakkor egyes felmérések szerint állítólag a lakosság jelentős része sem ért vele egyet. Ön szerint hogyan lehet eloszlatni az ezzel kapcsolatban létező esetleges ellenérzéseket?

– Egyértelművé kell tenni, hogy – és ebben az ellenzéki pártok közül a nem szélsőséges pártok is segíthetnek, miközben a Demokratikus Koalíciót (DK) én szélsőséges pártnak tekintem – valóban abból indultunk ki, a magyar nemzet egységes, vagy ahogy Szabó Dezső megfogalmazta: „minden magyar felelős minden magyarért”. És ha ez így van, akkor

Ez a józan ész és a racionális érvek mentén elfogadtatható mindenkivel. Szerintem ebbe az irányba is haladnak a folyamatok, ilyen értelemben még az ellenzéki pártok nem szélsőséges részét is dicséret és elismerés illeti, amiért ennek a nemzetpolitikának ők inkább részesei azáltal, hogy nem vitatják a határon túli magyarok választójogának helyességét. Ha ezen az úton haladunk, akkor nem a szélsőséges vélemények lesznek meghatározóak a magyar társadalomban, hanem az a nemzetpolitika, amelynek párthatárok felett kell állnia.

– Annak idején, amikor a választójogi törvényt elfogadtuk, én a frakció azon részéhez tartoztam, akik helyesnek tartották volna azt, ha – akár virtuális – határon túli magyar választókerületek jönnek létre. Azóta először is tudomásul vettem, hogy ez a vélemény a frakcióban kisebbségben maradt, és ezért a törvényben sem ez jelent meg, és általánosságban úgy gondolom, hogy egy választójogi rendszernek az előnyére válik, ha nem változtatjuk túl gyakran. Éppen ezért a változatlanságot nagyobb erénynek tartom. A választási eljárási törvényt pedig csak ott kell módosítani, ahol technikai egyszerűsítésekkel mind az anyaországban, mind a határon túl még hatékonyabbá tehető a választójog gyakorlása.

– Abban egyébként nincs változás, hogy a külhoniak elsöprő többsége ezúttal is a kormányoldalra voksolt. Minek tudják be a Fidesz elsöprő külhoni támogatottságát?

– Annak, hogy az a nemzetpolitika, amelyet a kormánypártok megjelenítenek, kedvező válaszra talál a határon túli magyarok körében. Az ellenzéki pártok becsapják magukat, és leértékelik a határon túli magyarokat, ha ezt kormányzati vagy pénzügyi eszközökhöz kötik. Hiszen legyünk őszinték: ez így volt akkor is, amikor mi ellenzékben voltunk.

Ha ez így lesz, akkor az mindenkinek a javára válik. Lehet, hogy mi ugyan néhány százalékkal vagy akár ennél is nagyobb mértékben gyengülünk a határon túli magyarok körében, de mégis azt mondom, hogy ez egy kívánatos, és a magyar politika egészére hatással levő folyamat – egy jó értelemben vett nemzetpolitikai verseny – eredménye lenne. Természetesen hálásak vagyunk a határon túli magyar közösségek tagjainak azért a rendkívüli bizalomért, amelyet megtapasztalhattunk ezen az országgyűlési választáson.

korábban írtuk

Nem jogerős végeredmény: a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van az Országgyűlésben

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.