Fotó: Debatingeurope.eu
Szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választási kampány újdonsága volt, hogy Angela Merkel kancellár ellen számos tüntetést tartottak.
2017. szeptember 23., 18:512017. szeptember 23., 18:51
A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebb választópolgárok aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.
A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.
Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.
Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak.
A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.
A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt - köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.
A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló „újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek „fűt-fát megígértek” nekik - mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak.
Marcel Fratzscher szerint ez „tragikus”, mert
az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztése révén. A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a „szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.
A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte.
A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.
Fotó: Sky News
A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták,
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!