Párbeszédet sürget az EU

„Békés megoldást akarunk Kína és a dalai láma, illetve az õ képviselõi között” – jelentette ki Benita Ferrero-Waldner egy sajtóértekezletén Tokióban, ahol az EU–Japán -csúcstalálkozó keretében tartózkodik több más uniós képviselõvel együtt, köztük José Manuel Barroso bizottsági elnökkel. Az európai küldöttség még csütörtökön átutazott Pekingbe, ahol a kínai vezetéssel, többek között Hu Csin-tao elnökkel és Ven Csia-pao kormányfõvel tárgyalt. A tibetieknek meg kell adni a kínaiakkal egyenlõ esélyt az oktatásban és a munkában egyaránt – mondta Ferrero-Waldner, aki „mérsékelt vezetõnek” nevezte a dalai lámát, mivel Tibet spirituális vezetõje nem követeli Tibet függetlenségét, és az erõszakmentességet hirdeti.

„Természetesen megértjük, hogy Kína szuverenitását érzékeny kérdésnek tekinti, de úgy vélem: legalább ennyire legitim a tibeti kultúra tiszteletben tartásának követelése” – tette hozzá az osztrák politikus. Az EU-biztos a Nyugat-ellenes kínai tüntetésekrõl szólva úgy nyilatkozott, hogy „válság- vagy konfliktushelyzetben normális, ha egy nép összezárja sorait”. Elítélte a kínai nacionalizmus olyan túlkapásait, mint a francia Carrefour nagyáruházlánc elleni bojkottfelhívásokat, de méltatta a pekingi vezetés „felelõs magatartását”, amellyel „megpróbálta bizonyos fokig kordában tartani ezt a nacionalizmust”. Ami a pekingi nyári olimpia nyitóünnepségének esetleges bojkottját illeti, Ferrero-Waldner leszögezte: bármilyen döntés elõtt azt kell megvizsgálni, hogy a kínaiak párbeszédet kezdenek-e a dalai lámával.

A dalai láma közben levélben kérte Hu Csin-tao kínai államfõt, hogy engedélyezze a küldötteinek Tibetbe való utazását a feszültségek enyhítésére – közölte helyi idõ szerint szerdán Washingtonban a tibetiek vallási vezetõjének képviselõje. A dalai láma mély aggodalmát fejezte ki a tibeti helyzet miatt, és felajánlotta, hogy a megbízottjait Tibetbe küldi a feszültségek lecsillapítására, de az ajánlata mindeddig válasz nélkül maradt – közölte újságírókkal Lodi Gyari különmegbízott. A március 19-én elküldött levél egy a kezdeményezések közül, amelyek célja a helyzet rendezését célzó békés tárgyalások megkezdése – mondta Lodi Gyari, miután részt vett az amerikai szenátus bizottsági meghallgatásán. A márciusi Ihászai zavargások alatt 18 polgári személy és két rendõr halt meg a kínai kormány szerint. Az emigráns tibeti kormány szerint a kínai hatóságok megtorló intézkedései során legkevesebb 125 tibeti vesztette életét.

A kínai vezetés ráadásul továbbra sem hajlik a békülésre. A Peking által kijelölt tibeti kormány csütörtökön bejelentette: a kínai hatóságok erélyesen fel fognak lépni a tibeti „közhangulatot felkorbácsoló” vagy a társadalmi harmóniát megzavaró rémhírek terjesztõi ellen. A figyelmeztetés – alig néhány hónappal a nyári olimpiai játékok kezdete elõtt – nyilvánvalóan azoknak a tibetieknek szól, akik külföldi rádióadásokat hallgatnak, kijátsszák a külföldi hírportálokat kizáró kínai internetes tûzfalat, vagy egyszerûen megosztják a híreket barátaikkal.

„Nem leszünk elnézõek azokkal a személyekkel, akik hátsó szándékkal rémhíreket terjesztenek, vagy felkorbácsolják a közhangulatot, végérvényesen meg fogjuk szüntetni ezt a jelenséget” – olvasható a tibeti kormány honlapján.

A tibeti helyzet az olimpiai láng útjára is kihatott: a fáklyavivõk váltófutását világszerte a tibetiek melletti tüntetések kísérték. Csütörtökön ugyanakkor Canberrában nagyobb incidensek nélkül ért véget a láng váltófutása.

A rendvédelmi erõk, amelyek torlaszokkal biztosították a láng útját, gondosan ügyeltek a Kína-barát és a Tibet-párti tüntetõk szétválasztására. Kisebb lökdösõdések így is elõfordultak, a váltófutás elõtt legalább négy embert, közben pedig másik hármat õrizetbe vettek a szemtanúk szerint. Az ausztrál rendõrök több alkalommal is visszaszorították a fáklya kínai õrzõit. 

Hírösszefoglaló