Meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját Ausztriában az alkotmánybíróság pénteken ismertetett döntése szerint.
2016. július 03., 18:322016. július 03., 18:32
A testület ítéletéből kiderül, hogy a bírák helybenhagyták az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott. A voksolást az egész országban újra meg kell rendezni.
Az államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. A döntés indoklása szerint az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés.
Gerhart Holzinger alkotmánybírósági elnök ismertetése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely \"lehetőséget nyújthatott a visszaélésre\".
Pénteken még nem ismertették az új szavazás pontos dátumát, erről a kormány és a parlament illetékes bizottsága fog dönteni. A sajtótalálgatások szerint várhatóan ősszel, szeptember végén-október elején tartják majd meg.
Az alkotmánybíróság elnöke arról is beszélt, hogy igen nagy kihívást jelentett a beadvány elbírálása, hiszen az osztrák választások eddigi történetében példa nélküli eljárásról van. Christian Kern osztrák kancellár szerint az alkotmánybíróság döntése bizonyítja a jogállam működését. Közleményében kiemelte: a döntés nem választási csalásról szól, hanem arról, hogy a formai követelmények nem teljesültek. Úgy vélte: tudomásul kell venni az alkotmánybíróság döntését, egyúttal megköszönte a bírák \"gyors, objektív és átlátható munkáját\". Reményei szerint a két jelölt rövid és érzelmektől mentes választási kampányt fog folytatni.
Heinz-Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke szerint alkotmánybíróság döntése alapja lehet annak, hogy megreformálják a választási előírásokat, és megváltoztassák a levélszavazatok rendszerét. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!