
A francia elnök (képünkön dobozzal a kezében) szerint január 15-től nem mehetnek többet étterembe, színházba, moziba az oltatlanok
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Tiltakozást váltott ki szerdán a francia parlamentben Emmanuel Macron államfő interjúja, amelyben azokat bírálta, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást.
2022. január 05., 15:242022. január 05., 15:24
2022. január 05., 15:572022. január 05., 15:57
A képviselők fel is függesztették annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakulna át. „Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia” – jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban a parlamenti vita kapcsán. „Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba” – tette hozzá az elnök.
„Majdnem minden ember, több mint 90 százalék kérte az oltást, és csak egy nagyon kicsi kisebbség áll ellen” – hangsúlyozta az elnök. Hogyan csökkentsük ezt a kisebbséget? Elnézést a kifejezésért, de úgy fogjuk csökkenteni, hogy még jobban bosszantjuk. Én nem akarom a franciákat bosszantani. Egész nap az adminisztráció ellen papolok, amikor nem hagyja békén az embereket. De az oltatlanokat kifejezetten bosszantani szeretném” – fogalmazott.
Szavai akkora felháborodást váltottak ki a nemzetgyűlésben, hogy a képviselők szerdára virradó éjjel felfüggesztették a törvénytervezet vitáját. Jean-Luc Mélenchon, aki a radikális baloldal jelöltje lesz az áprilisban esedékes elnökválasztáson, megdöbbenésének adott hangot. „Tudja az elnök, hogy mit beszél? A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) azt javasolja, hogy inkább győzzük meg az embereket, mintsem korlátozzuk. És ő? Még inkább bosszantani akar. Elképesztő!” – írta a Twitteren az ellenzéki politikus.
„Az, akinek a nemzet egységét kell szavatolnia, továbbra is megoszt és vállalja, hogy az oltatlanokat másodosztályú állampolgárokká kívánja tenni. Emmanuel Macron méltatlan az elnöki tisztségre” – jelentette ki Le Pen. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje a Cnews hírtelevízióban. „Az elnök azt is mondta, hogy az oltatlanok nem állampolgárok. Nem a köztársasági elnök dolga választani a jó és a rossz franciák között. Olyannak kell elfogadni őket, amilyenek, sértegetés nélkül kell őket vezetni, összefogni” – vélte Pécresse, aki ugyanakkor – ellentétben Le Pennel és Mélenchonnal – támogatja az oltási igazolás bevezetését.
A törvénytervezet vitájának felfüggesztését ellenzéki politikusoknak már keddre virradó éjjel is sikerült megszavazniuk, miután nem volt elég kormánypárti képviselő a nemzetgyűlésben. A javaslatot Emmanuel Macron pártján kívül a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták is támogatják, így várhatóan elfogadják majd, de a többszöri felfüggesztés miatt elképzelhető, hogy a tervezett január 15. helyett csak később léphet életbe. A képviselők szerda délután folytatják a vitát. A kormány eredetileg azt szerette volna, ha a nemzetgyűlés már kedden, a szenátus pedig a hét második felében jóváhagyja a javaslatot.
Gabriel Attal kormányszóvivő szerdán mindenképpen szükségesnek mondta a szöveg elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy csaknem 20 ezer fertőzöttet ápolnak jelenleg kórházban, s az elmúlt 24 órában 297-en vesztették életüket a járvány szövődményeiben. Olivier Véran egészségügyi miniszter a keddi vitában bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában regisztrált új fertőzöttek száma ismét rekordot döntött, s megközelítette a 300 ezret. Az előző rekordot december végén jelentették, akkor 230 ezer új esetet regisztráltak egyetlen nap alatt.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. Január 15-től – a törvénytervezet értelmében – ezekre a helyekre kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.
Az intézkedéssel a kormány célja, hogy a koronavírus gyorsan terjedő omikron variánsa miatt nyomást gyakoroljon arra a csaknem 5 millió emberre, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!