Összeomlás szélén az iraki politikai rendszer

A német hírügynökség a problémák közé sorolta, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet még mindig ellenőrzése alatt tartja az ország jelentős részét.

Bár a hadsereg az utóbbi időben sikerekről számol be, a szélsőségesek elleni harc csak lassan araszol előre, a fegyveres erők nem elég ütőképesek. Az alacsony olajár pénzügyi válságba taszította Irakot, most pedig a politikai rendszer fenyeget összeomlással.

Szombaton kaotikus jelenetek zajlottak a főváros központjában. Muktada asz-Szadr síita hitszónok dühös hívei megostromolták a védett „zöld övezetet”, ahol a parlament, a minisztériumok és a követségek találhatók, jól elszeparálva a város többi részétől. Tüntetők százai blokkolták órákon át a képviselőházat, sajtójelentések szerint a képviselőket is bántalmazták. Nemcsak törmelékhalmok maradtak a tüntetők után, hanem egy bénult kormány is.

Csúcsponton a politikai válság

A parlament ostromával csúcspontját érte el a hónapok óta tartó belpolitikai válság. A vita középpontjában a posztoknak az arányosság elvén alapuló elosztási rendszere áll, amely összekapcsolódik a klientúraépítéssel. A rendszert Szaddám Huszein diktátor bukása után amerikai ösztönzésre vezették be 2003-ban. A minisztériumokat és a hivatalokat elosztják a különböző csoportok és pártok között, elvben a hatalmi erőegyensúly biztosításának szellemében.

Befolyásos politikai erők azonban a rendszert egyfajta „zöld jelzésnek” tartják, hogy a minisztériumi posztokat ne szakemberekkel, hanem pártkatonákkal töltsék be, szabad utat engedve a klientúra arcátlan gazdagodásának is. Az olajnak köszönhetően elvben elegendő pénz áll a kormány rendelkezésére, de a legtöbb iraki ebből keveset lát. A klientúrarendszer elleni tiltakozás élére Muktada asz-Szadr, az ország egyik leghírhedtebb figurája állt. A 42 éves síita hitszónok egykoron az amerikaiak ellen harcoló Mahdi hadserege milíciát vezényelte. Most már hónapok óta reformokat követelő híveit vezényli az utcákra. Csak kevesen tudják úgy mozgósítani a tömegeket, mint ő, esetében a szegénységben élő síitákat, a demonstrációk szociális tiltakozásoknak is felfoghatók.

Nyomás nehezedik a miniszterelnökre

A „zöld övezet” és a parlament ostromával Muktada asz-Szadr alaposan megnövelte a síita kormányfőre, Haider al-Abádira nehezedő nyomást. Asz-Szadr addig akarja a tiltakozást folytatni, amíg meg nem szűnik a jelenlegi gyakorlat, s nem szakemberek váltják fel a pártembereket. A miniszterelnök ígért ugyan technokratákból álló kormányt és reformokat, de eddig gyengének bizonyult elképzelései érvényesítésében.

A nagy pártok ellenállnak. A háttérben hatalmi harc is zajlik a síita Iszlám Dava Párton belül. Ez a parlament legerősebb pártja, Abádin kívül ide tartozik a kormányfő elődje, Núri al-Máliki is, aki revánsot kíván venni csaknem két évvel ezelőtti, nem önszántából történt távozásáért, a hatalomba való visszatérésen dolgozik. Máliki ki akarja használni a válságot, hogy megbuktassa Abádit – mondta Renad Manszúr, a Carnegie Alapítvány Irak-szakértője. „A rombolás a célja, ez most tökéletes alkalom” – közölte a szakértő.

A kormányt a túlélés foglalkoztatja

Az Iszlám Állam elleni harc szempontjából a hatalmi küzdelem végzetes, mivel a kormány inkább saját túlélésével van elfoglalva, s nem a szélsőségesekkel. A konfliktus gyors megoldásának rosszak a kilátásai, a helyzet inkább romolhat. Az iraki államháztartás 95 százalékban az olajbevételektől függ, ezek a bevételek pedig az olajár esésének következtében erősen megcsappantak. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy Irak – nem utolsósorban a pénzügyek évek óta tartó félrekezelése és a felduzzasztott államapparátus miatt – hónapokon belül csődbe juthat. Ebből csak egy csoport húzhat hasznot: az Iszlám Állam – zárta fejtegetését a dpa.

MTI/dpa