
Fotó: Rompres
2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
A Grúzia nagyobb városaiban azt követõen törtek ki zavargások, hogy az ellenzék az eredtileg jövõ õszre tervezett parlamenti és az elnökválasztáselõre hozását követelte. Mihail Szaakasvili grúz elnök közben bejelentette: az elnökválasztást elõre hozzák január 5-re. „Úgy gondolom, hogy mindez az amerikai titkosszolgálatok irányításával történt\" – kommentálta az orosz alsóház elnöke ayt, hogy Szaakasvili elõzõ nap azzal vádolta Moszkvát: az orosz titkosszolgálatok magas rangú tisztségviselõinek közük volt a tbiliszi zavargásokhoz. Grizlov reményét fejezte ki, hogy Szaakasvili „észhez tér\" majd, és „taktikát változtat a saját népe elleni harcban\". Grizlov a grúziai eseményeket a „vérontás kezdeteként\" értékelte, mivel szavai szerint több mint félezer embert szállítottak kórházba a tbiliszi tüntetés szerdai feloszlatása után. A Nyugat-barát grúz elnök szerdán tizenöt napra rendkívüli állapotot hirdetett ki a kaukázusi ország egész területére. Egyúttal orosz diplomaták kiutasítását jelentette be, Moszkva kezét gyanítva a zavargások hátterében. A rendkívüli állapot bevezetését a NATO, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is bírálta. Az országban egyébként a rendkívüli állapot kihirdetése nyomán látszólag nyugalom honol: az ellenzék vezetõi mindenkit felszólítottak, hogy maradjon otthon, de Batumiban a kommandósok szétkergettek csütörtökön egy kisebb létszámú diáktüntetést. Oroszország ugyanakkor nem kívánatos személynek minõsített három grúz diplomatát, válaszul arra, hogy Tbiliszi korábban orosz diplomatákat utasított ki. A rendkívüli állapot elsõsorban a tüntetések, sztrájkok és egyéb tiltakozó megmozdulások tilalmát jelenti, valamint azt, hogy korlátozzák a sajtó információhoz jutását és a hírek terjesztésének lehetõségét, továbbá minden tévé- és rádióállomás közül egyedül a közszolgálati televízió sugározhat adást. A rendõrök, katonák és kommandósok tüntetõk elleni szerdai fellépése nyomán összesen hatszázan fordultak orvoshoz, csütörtökön közülük még 18 személy volt kórházban – közölte az egészségügyi miniszter a közszolgálati tévé mûsorában. A közlések szerint a Grúziából kiutasított három orosz diplomata a lehetõ leggyorsabban távozik Tbiliszibõl, a Moszkvából konzultációkra hazahívott grúz nagykövet még csütörtökön hazaindul. Oroszország a Grúziában történteket az emberi jogok súlyos megsértéseként értékeli – mondta a külügyminisztérium szóvivõje. Mihail Kaminyin úgy vélekedett: a rendkívüli állapot bevezetése, valamint az, hogy Grúzia Oroszországban lát ellenségképet, azt mutatja, hogy a grúz vezetés nem tudja civilizáltan rendezni a belpolitikai problémákat. A szóvivõ azt mondta: Oroszország teljesíteni fogja az Abháziában és Dél-Oszétiában élõ állampolgárai védelmére vonatkozó kötelezettségeit, de lépéseit a nemzetközi jog elveivel és az ENSZ alapokmányával összhangban teszi meg. Hírösszefoglaló
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.