
Fotó: Rompres
2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
A Grúzia nagyobb városaiban azt követõen törtek ki zavargások, hogy az ellenzék az eredtileg jövõ õszre tervezett parlamenti és az elnökválasztáselõre hozását követelte. Mihail Szaakasvili grúz elnök közben bejelentette: az elnökválasztást elõre hozzák január 5-re. „Úgy gondolom, hogy mindez az amerikai titkosszolgálatok irányításával történt\" – kommentálta az orosz alsóház elnöke ayt, hogy Szaakasvili elõzõ nap azzal vádolta Moszkvát: az orosz titkosszolgálatok magas rangú tisztségviselõinek közük volt a tbiliszi zavargásokhoz. Grizlov reményét fejezte ki, hogy Szaakasvili „észhez tér\" majd, és „taktikát változtat a saját népe elleni harcban\". Grizlov a grúziai eseményeket a „vérontás kezdeteként\" értékelte, mivel szavai szerint több mint félezer embert szállítottak kórházba a tbiliszi tüntetés szerdai feloszlatása után. A Nyugat-barát grúz elnök szerdán tizenöt napra rendkívüli állapotot hirdetett ki a kaukázusi ország egész területére. Egyúttal orosz diplomaták kiutasítását jelentette be, Moszkva kezét gyanítva a zavargások hátterében. A rendkívüli állapot bevezetését a NATO, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is bírálta. Az országban egyébként a rendkívüli állapot kihirdetése nyomán látszólag nyugalom honol: az ellenzék vezetõi mindenkit felszólítottak, hogy maradjon otthon, de Batumiban a kommandósok szétkergettek csütörtökön egy kisebb létszámú diáktüntetést. Oroszország ugyanakkor nem kívánatos személynek minõsített három grúz diplomatát, válaszul arra, hogy Tbiliszi korábban orosz diplomatákat utasított ki. A rendkívüli állapot elsõsorban a tüntetések, sztrájkok és egyéb tiltakozó megmozdulások tilalmát jelenti, valamint azt, hogy korlátozzák a sajtó információhoz jutását és a hírek terjesztésének lehetõségét, továbbá minden tévé- és rádióállomás közül egyedül a közszolgálati televízió sugározhat adást. A rendõrök, katonák és kommandósok tüntetõk elleni szerdai fellépése nyomán összesen hatszázan fordultak orvoshoz, csütörtökön közülük még 18 személy volt kórházban – közölte az egészségügyi miniszter a közszolgálati tévé mûsorában. A közlések szerint a Grúziából kiutasított három orosz diplomata a lehetõ leggyorsabban távozik Tbiliszibõl, a Moszkvából konzultációkra hazahívott grúz nagykövet még csütörtökön hazaindul. Oroszország a Grúziában történteket az emberi jogok súlyos megsértéseként értékeli – mondta a külügyminisztérium szóvivõje. Mihail Kaminyin úgy vélekedett: a rendkívüli állapot bevezetése, valamint az, hogy Grúzia Oroszországban lát ellenségképet, azt mutatja, hogy a grúz vezetés nem tudja civilizáltan rendezni a belpolitikai problémákat. A szóvivõ azt mondta: Oroszország teljesíteni fogja az Abháziában és Dél-Oszétiában élõ állampolgárai védelmére vonatkozó kötelezettségeit, de lépéseit a nemzetközi jog elveivel és az ENSZ alapokmányával összhangban teszi meg. Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.