
Fotó: Rompres
2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
A Grúzia nagyobb városaiban azt követõen törtek ki zavargások, hogy az ellenzék az eredtileg jövõ õszre tervezett parlamenti és az elnökválasztáselõre hozását követelte. Mihail Szaakasvili grúz elnök közben bejelentette: az elnökválasztást elõre hozzák január 5-re. „Úgy gondolom, hogy mindez az amerikai titkosszolgálatok irányításával történt\" – kommentálta az orosz alsóház elnöke ayt, hogy Szaakasvili elõzõ nap azzal vádolta Moszkvát: az orosz titkosszolgálatok magas rangú tisztségviselõinek közük volt a tbiliszi zavargásokhoz. Grizlov reményét fejezte ki, hogy Szaakasvili „észhez tér\" majd, és „taktikát változtat a saját népe elleni harcban\". Grizlov a grúziai eseményeket a „vérontás kezdeteként\" értékelte, mivel szavai szerint több mint félezer embert szállítottak kórházba a tbiliszi tüntetés szerdai feloszlatása után. A Nyugat-barát grúz elnök szerdán tizenöt napra rendkívüli állapotot hirdetett ki a kaukázusi ország egész területére. Egyúttal orosz diplomaták kiutasítását jelentette be, Moszkva kezét gyanítva a zavargások hátterében. A rendkívüli állapot bevezetését a NATO, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is bírálta. Az országban egyébként a rendkívüli állapot kihirdetése nyomán látszólag nyugalom honol: az ellenzék vezetõi mindenkit felszólítottak, hogy maradjon otthon, de Batumiban a kommandósok szétkergettek csütörtökön egy kisebb létszámú diáktüntetést. Oroszország ugyanakkor nem kívánatos személynek minõsített három grúz diplomatát, válaszul arra, hogy Tbiliszi korábban orosz diplomatákat utasított ki. A rendkívüli állapot elsõsorban a tüntetések, sztrájkok és egyéb tiltakozó megmozdulások tilalmát jelenti, valamint azt, hogy korlátozzák a sajtó információhoz jutását és a hírek terjesztésének lehetõségét, továbbá minden tévé- és rádióállomás közül egyedül a közszolgálati televízió sugározhat adást. A rendõrök, katonák és kommandósok tüntetõk elleni szerdai fellépése nyomán összesen hatszázan fordultak orvoshoz, csütörtökön közülük még 18 személy volt kórházban – közölte az egészségügyi miniszter a közszolgálati tévé mûsorában. A közlések szerint a Grúziából kiutasított három orosz diplomata a lehetõ leggyorsabban távozik Tbiliszibõl, a Moszkvából konzultációkra hazahívott grúz nagykövet még csütörtökön hazaindul. Oroszország a Grúziában történteket az emberi jogok súlyos megsértéseként értékeli – mondta a külügyminisztérium szóvivõje. Mihail Kaminyin úgy vélekedett: a rendkívüli állapot bevezetése, valamint az, hogy Grúzia Oroszországban lát ellenségképet, azt mutatja, hogy a grúz vezetés nem tudja civilizáltan rendezni a belpolitikai problémákat. A szóvivõ azt mondta: Oroszország teljesíteni fogja az Abháziában és Dél-Oszétiában élõ állampolgárai védelmére vonatkozó kötelezettségeit, de lépéseit a nemzetközi jog elveivel és az ENSZ alapokmányával összhangban teszi meg. Hírösszefoglaló
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.