Orosz segítség Szerbiának

Putyin hozzátette, hogy Belgrád mindig megbízható barátként és partnerként számíthat Moszkvára. Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Koszovó függetlensége „súlyos kárt tenne a nemzetközi jog egész rendszerében, s negatív következményekkel járna a Balkánon, valamint a világ más térségeiben”. A találkozón, amelyre a szerb elnökválasztás második fordulója előtt kilenc nappal kerítettek sort, a felek átfogó orosz–szerb energiaügyi megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Gazprom orosz gázmonopólium exportcége és a Srbijagas szerb gáztársaság tárgyalásokat kezd a tervezett Déli Áramlat vezeték Szerbia felé való leágaztatásáról, annak közös megépítéséről és üzemeltetéséről, valamint egy vajdasági gáztározó megépítéséről. Egyidejűleg jegyzőkönyvet írtak alá azokról a feltételekről, amelyek teljesítésével a Gazprom olajrészlege a szerb NIS állami olajvállalat 51 százalékos tulajdonosává válhat. Az aláírás előtt a szerb államfő hálás köszönetet mondott azért a diplomáciai támogatásért, amelyet Oroszország nyújtott Szerbiának Koszovó elszakadásának megakadályozásában. „Szerbia sohasem mond le területi integritásának megőrzéséről” – hangsúlyozta Tadics, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy országa még mindig kész kompromisszumot kötni. Közben lapértesülések szerint február 17-e lenne a legalkalmasabb dátum arra, hogy a koszovói parlament kikiáltsa a dél-szerbiai tartomány függetlenségét. A Koha Ditore című pristinai újsággal brüszszeli diplomáciai források azt közölték: amennyiben ez megtörténik, az EU külügyminiszterei már másnapi ülésükön közös álláspontot fogalmaznak meg, s rábízzák a tagállamokra, hogy az elismerés tekintetében „saját nemzeti törvényeikkel, eljárásjogi szabályaikkal összhangban cselekedjenek”. Az, hogy a függetlenség kikiáltása február közepéig halasztódik, a szerbiai elnökválasztásnak köszönhető, amelynek február 3-án lesz a második fordulója.

Bamir Topi albán államfő ennek kapcsán szombaton Pristinában úgy vélte, Koszovó új intézményeire hárul az a kötelesség, hogy kikiáltsák a legújabb szuverén és demokratikus európai ország függetlenségét. “Már nagyon közeli a nap, amikor ez meg fog történni” – mondta az elnök, miután tárgyalt Hasim Thaqi koszovói kormányfővel. Pontos dátumot azonban egyikük sem említett. “Nagyon rövid időn belül közöljük a függetlenség kikiáltásának időpontját” – mondta Thaqi.

Hírösszefoglaló

Az ENSZ-főtitkár habozik Koszovó kérdésében

A Koszovó ügyében kialakult patthelyzet veszélyeire figyelmeztetett, s nem adott választ az Európai Unió tervezett koszovói missziójának támogatását feszegető kérdésekre az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun azt követően nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Janez Jansával, a soros EU-elnök Szlovénia miniszterelnökével a Ljubljanához közeli Brdo üdülőhelyen. A világszervezet vezetője megismételte: nyugtalan amiatt, hogy a Biztonsági Tanács továbbra is mélyen megosztott Koszovó jogállásának és jövőjének kérdésében, ami veszélyeket rejt a koszovói helyzetre nézve. Nem volt hajlandó nyíltan beszélni az európai uniós elképzelésekről, azaz Koszovó (egyoldalúan kikiáltott) függetlenségének elismeréséről és az 1800 fős EU-misszió kivezényléséről. Közben Szlobodan Szamardzsics, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter úgy nyilatkozott, Szerbiának a jelenlegi körülmények között nem szabad aláírnia az EU-val a régen várt stabilizációs szerződést, mert azzal megfosztja érveiktől azokat, akik Koszovó függetlensége elleni harcában mindmáig támogatják.