2007. november 08., 00:002007. november 08., 00:00
A vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin államfõ terjesztette be. Kísérõ levelében azt írta: a lépést az diktálja, hogy a szerzõdés már nem felel meg az új európai katonai-politikai realitásoknak, ezért nem biztosítja kellõ szinten Oroszország katonai biztonságával összefüggõ érdekeit. Korábban Putyin értésre adta: a CFE-vel kapcsolatos lépések az Egyesült Államok rakétapajzselemeinek tervezett kelet-európai telepítésével is összefüggnek. Ugyanakkor Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Moszkva nem mondta fel végleg a CFE-t, és ellenzi, hogy helyette új szerzõdésrõl kezdjenek tárgyalni. „Mielõtt új tárgyalásokról beszélnénk, partnereinknek teljesíteni kell azt, amirõl már megállapodtunk. Ha a CFE elvész, nem lesz egyhamar alap új tárgyalások kezdéséhez. A választott megoldás átgondolt, és remélem, hogy eredményre vezet\" – hangoztatta Kiszljak a dumában. Azt is elmondta: Moszkva és Washington között nincs semmiféle alku engedményekrõl a napirenden szereplõ legfontosabb kérdésekben, de a konzultációk folytatódnak. A Nyezaviszimaja gazeta tegnap emlékeztetett rá, hogy a szerzõdést 1990-ben, az átdolgozott változatot 1999-ben írták alá, de az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta. A Kommerszant címû lap szerint eleinte nem vették túl komolyan Nyugaton, hogy Moszkva felmondhatja a CFE-szerzõdést, már csak azért sem, mert az némileg elévült: azoknak a harckocsiknak és nehézfegyvereknek a számát korlátozza, amelyekkel az európai államok rendelkezhetnek, de a 21. században már ennyi harckocsira sincs szükség. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok