2007. november 08., 00:002007. november 08., 00:00
A vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin államfõ terjesztette be. Kísérõ levelében azt írta: a lépést az diktálja, hogy a szerzõdés már nem felel meg az új európai katonai-politikai realitásoknak, ezért nem biztosítja kellõ szinten Oroszország katonai biztonságával összefüggõ érdekeit. Korábban Putyin értésre adta: a CFE-vel kapcsolatos lépések az Egyesült Államok rakétapajzselemeinek tervezett kelet-európai telepítésével is összefüggnek. Ugyanakkor Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Moszkva nem mondta fel végleg a CFE-t, és ellenzi, hogy helyette új szerzõdésrõl kezdjenek tárgyalni. „Mielõtt új tárgyalásokról beszélnénk, partnereinknek teljesíteni kell azt, amirõl már megállapodtunk. Ha a CFE elvész, nem lesz egyhamar alap új tárgyalások kezdéséhez. A választott megoldás átgondolt, és remélem, hogy eredményre vezet\" – hangoztatta Kiszljak a dumában. Azt is elmondta: Moszkva és Washington között nincs semmiféle alku engedményekrõl a napirenden szereplõ legfontosabb kérdésekben, de a konzultációk folytatódnak. A Nyezaviszimaja gazeta tegnap emlékeztetett rá, hogy a szerzõdést 1990-ben, az átdolgozott változatot 1999-ben írták alá, de az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta. A Kommerszant címû lap szerint eleinte nem vették túl komolyan Nyugaton, hogy Moszkva felmondhatja a CFE-szerzõdést, már csak azért sem, mert az némileg elévült: azoknak a harckocsiknak és nehézfegyvereknek a számát korlátozza, amelyekkel az európai államok rendelkezhetnek, de a 21. században már ennyi harckocsira sincs szükség. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok