
Képünk illusztráció
Fotó: Twitter/Defence of Ukraine
Két ukrán harci helikopter az orosz légtérbe behatolva hat légicsapást hajtott végre lakóházak ellen Brjanszk megyében – közölte csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
2022. április 14., 18:062022. április 14., 18:06
2022. április 14., 18:072022. április 14., 18:07
A közlés szerint legalább hat ház megrongálódott és hét ember, köztük egy kétéves gyermek megsebesült a közvetlen találatok és a lövedékek felrobbanása következtében Klimovóban. A támadás miatt vizsgálat indult.
Belgorod megyében Ukrajna felől tűz alá vették Szpodarjusino községet is, az incidensnek nem voltak sérültjei. A helyi kormányzó szerint a falu lakóit evakuálták.
„Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott” – mondta Konasenkov.
Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi hadállásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, amelyben tűz ütött ki.

Újabb ukrán tengerészgyalogosok tették le a fegyvert Mariupolban, az orosz haderő 770 ukrán katonai célpontot semmisített meg az éjszaka folyamán – közölte csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Eközben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon úgy vélekedett,
Oroszország továbbra is azt állítja: azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozzon bennünket a NATO-csatlakozásban. Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, amely a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól.
– fejtette ki Podoljak.
Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet és Finnországban is komolyan fontolgatják ezt a lépést. A hírügynökség rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtt ezek az országok nem akartak a NATO-hoz csatlakozni.
A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a ferbuár 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.
A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek – mondta el a szóvivő.
Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.
Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.
Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy „hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!