Ismét negatív következményekkel fenyegette meg Oroszország az Egyesült Államokat, amiért az növeli katonai jelenlétét Európában, többek között Romániába is csapatokat telepít.
2015. december 29., 15:412015. december 29., 15:41
2015. december 29., 16:312015. december 29., 16:31
Az orosz külügyminisztérium hétfői közleménye szerint a nehézfegyverzet Romániába, Bulgáriába, Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba telepítése a NATO-Oroszország-alapszerződés megsértésének minősül. „Amennyiben megvalósulnak, ezek a tervek az 1997-es NATO-Oroszország-alapszerződés egyik kulcsfontosságú cikkelyét sértik meg; a szerződésben az észak-atlanti szövetség vállalta, hogy nem állomásoztat jelentős katonai erőt az orosz határ közelében” – nyilatkozta hétfőn Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a lett közszolgálati média szerint.
„Reméljük, hogy a hidegháború újabb felvonásának tervezői tudatára ébrednek annak, milyen veszélyi és következményei lesznek, ha erőszakosan militarizálják a világ katonai szempontból egyik legbékésebb régióját; reméljük, meglesz részükről a politikai akarat arra, hogy letegyenek a konfliktusos korszakra jellemző eljárásokról és módszerekről” – tette hozzá Zaharova. „Az Egyesült Államok részéről tapasztalható ilyen mértékű katonai készülődés arra a teljesen alaptalan ürügyre hivatkozva, hogy megvédje szövetségeseit a nem létező orosz fenyegetéstől, nem csupán nem szolgálja az európai békét és biztonságot, de ismét csak igazolja azt a washingtoni szándékot, hogy kiprovokálja a feszültségek növekedését, és csökkentse a kontinens biztonságát” – zárta nyilatkozatát az orosz illetékes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma december elején jelentette be tervét, amely arra vonatkozik, hogy a nehézfegyverzet állomásoztatására alkalmas katonai egységeket építsen Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területén az Atlanti Eltökéltség elnevezésű akcióterv keretében, amelyet Oroszország feltételezett ukrajnai beavatkozására szán válaszul. Az Egyesült Államok által a közép- és kelet-európai térségben megtartott közös hadgyakorlatokon használt fegyverzet a gyakorlatokat követően is a térségben maradna.
A Pentagon december elején jelentette be, hogy Romániába az első lépésben mintegy hetven katonai eszközt – elsősorban harckocsikat – telepítenek.
Mint ismeretes, a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást az egész térség biztonságára fenyegetésként értékelő keleti NATO-tagállamok közösen fordultak a katonai szövetséghez azt kérve, hogy a NATO növelje katonai jelenlétét keleti határai mentén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!