
Az Egyesült Államok megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris erőkre (INF) vonatkozó szerződést azáltal, hogy egy európai rakétavédelmi rendszer részeként elfogórakéta-ütegeket telepít Romániába és Lengyelországba – jelentette be az orosz külügyminisztérium szerdán késő este.
2014. július 31., 17:392014. július 31., 17:39
Az orosz külügy közleménye válasz Washington azon vádjára, hogy Moszkva sértette meg az INF-egyezményt.
A moszkvai diplomácia szerint teljesen alaptalanok azok az amerikai vádak, miszerint Oroszország megsértette volna a megállapodást. „Számos kérdésben elégedetlenek vagyunk az Egyesült Államokkal a szerződés kapcsán. Aggodalmaink azokra a rakétákra vonatkozik, amelyek hasonló technikai jellemzőkkel rendelkeznek,amelyek rövid- és középhatótávolsággal rendelkeznek, valamint arra, hogy az amerikaiak pilóta nélküli katonai robotrepülőgépeket gyártanak, amelyek a szerződés szerint egyértelműen a cirkálórakéta kategóriába tartoznak” – áll az orosz közleményben.
Moszkva destabilizálhatja Romániát?
Oroszország destabilizálhatja a közép- és kelet-erurópai régió államait, köztük Romániát is – vélekedett David Cameron brit miniszterelnök. Cameron szerint amennyiben az EU és az Egyesült Államok nem lép fel határozottan Moszkvával szemben az ukrajnai válság kapcsán, megismétlődhet az, ami Németország terjeszkedési szándékai miatt Csehszlovákiával és Lengyelországgal történt a második világháború előtt, és destabilizálódhatnak a balti államok és Románia. Egy védelmi kérdésekkel foglalkozó brit parlamenti bizottság egyébként csütörtökön arra a következtetésre jutott, hogy jelenlegi helyzetében a NATO nem áll készen arra, hogy orosz támadás esetén ellenálljon.
Az orosz külügy rámutat: az MK 41-es függőleges rakétakilövő rendszerek (amelyek az Aegis technológiának felelnek meg) az utóbbi időben a figyelem középpontjába kerültek, miután az Egyesült Államok Lengyelországban és Romániában is telepíteni kívánja őket. „Ezek a rendszerek közepes hatótávolságú cirkálórakétákat képesek kilőni, a földi változat pedig az INF-szerződés közvetlen megsértéseként értékelhető” – áll az orosz közleményben.
Csütörtökön amúgy Bukarestbe látogatott Michael G. Vickers, a washingotni védelmi minisztérium hírszerzésért felelős államtitkára, aki az együttműködés szorosabbra fűzéséről tárgyalt Mircea Duşa román védelmi miniszterrel. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kedden közleményében figyelmeztette Moszkvát: Oroszországnak ellenőrizhető módon vissza kell térnie az INF-szerződés keretei közé.
A közleményből kiderül, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta a NATO legfőbb döntéshozó szervét, az Észak-Atlanti Tanácsot arról, hogy meggyőződése szerint Oroszország megsértette és továbbra is megsérti az INF-szerződést. Washington szerint Moszkva többször is engedély nélküli hajtott végre teszteket a szerződés hatálya alá eső cirkálórakétákkal.
Eközben Moldova szakadár régiója, Transznisztria vezetése is aggodalmának adott hangot a Romániába telepítendő rakéták miatt. A Valerij Ignatyev tiraszpoli külügyminiszter-helyettes közleményben jelezte: a rakétarendszer, valamint a NATO és Moldova közötti egyre szorosabb együttműködés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezzel arra utalt, hogy Moldova története során először meghívót kaphat a NATO következő, szeptemberi csúcstalálkozójára.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az INF-szerződés
Az INF-szerződés (feloldva Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése”) katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés teljes címe: „Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról.”
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg. Mivel a gazdasági válságából kilábaló Oroszország a 2000-es évek elejétől mind nagyobb ütemben próbálta és próbálja meg haderejét a korábbi Szovjetunió fegyveres erejének szintjéhez felfejleszteni, az Egyesült Államok is kiterjeszteni igyekezett, igyekszik rakétavédelmi erejét az immár NATO-szövetségesi körbe vont volt Varsói Szerződés-tagállamok területein (Csehország, Lengyelország). Ezt látván Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007. február 10-én bejelentette, hogy az INF-szerződés nem lesz hatályos Oroszországra nézve, ha az USA folytatja ez irányú külpolitikáját.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!