
Fotó: MTI
2009. november 11., 09:282009. november 11., 09:28
A Fidesz elnöke erről Martonyi János, Jeszenszky Géza volt külügyminiszterek és Csaba László közgazdász Helyünk a világban című könyvének tegnapi bemutatóján beszélt Budapesten. Orbán Viktor beszédében úgy vélekedett, a teljes önfeladás politikája ma is jelen van a magyar közéletben és külpolitikában, ami szerinte elfogadhatatlan.
Példaként említette, amikor a magyar miniszterelnök román kollégájával koccint Erdély elcsatolásának évfordulóján, illetve azt, hogy szerinte a magyar kormány megpróbálja szembefordítani a magyart a magyarral. A pártelnök hosszan szólt a „magyarság küldetéséről” a külpolitikában.
Hangsúlyozta azonban, bármilyen küldetést is fogad el a magyarság, ha annak meg akar felelni, akkor az első feladat az, hogy saját magát erőssé tegye. Legyengült ország ugyanis semmilyen küldetést nem tud sikeresen teljesíteni – hívta fel a figyelmet, rámutatva: a magyarság helye Európában, Közép-Európában és a Kárpát-medencében van, még akkor is, ha emiatt „az egyszerű mondat miatt Szlovákiában esetleg rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze”.
Kiemelte: a magyarok küldetése a külpolitikában az új, nagy közép-európai térség megteremtésében való szerepvállalás. Orbán kifejtette: a kötet Trianonról szóló részében a szerzők rámutatnak a magyar közgondolkodás, nemzetgondolkodás kétfajta szélsőségére és veszélyére, amit ő maga is érvényesnek érez a mai napig.
Az egyik – fejtette ki – torzító hatású „szélsőség” csak a bajokat, kudarcokat veszi észre a magyar történelemben, mintha valamilyen elkerülhetetlen végzete volna ez a magyaroknak, „mintha a világ összefogott volna ellenünk”.
A másik veszély úgy hangzik: „merjünk kicsik lenni”, ahonnan a Fidesz-elnök szerint már csak egy lépés, hogy „merjünk egyáltalán nem lenni, (...) ne merjünk magyarok lenni”. Mindkét „szélsőség” és a belőle levezetett külpolitika zsákutcába vezet, mert mindkettő elfordul a valóságtól, a józan észtől, az emberektől – fogalmazott.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.