
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár a Máért ülésén Budapesten
Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIX., online megtartott ülésére küldött videoüzenetében csütörtökön.
2020. november 26., 12:562020. november 26., 12:56
2020. november 26., 15:322020. november 26., 15:32
A kormányfő a Máért és a Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány. Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk”. „Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök.
Hangsúlyozta:
Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor.
„Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, „továbbra is vigyázzunk egymásra!”.
Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve – javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet ülésén csütörtökön. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a koronavírus járványhelyzet miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették új színterekkel, felhívásokkal.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására.
Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el.
A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika „hőseként és napszámosaként” jellemzett.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében. A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást.
A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz – ismertette. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre.
Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a „józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: „Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.”
Semjén Zsolt ismertette: „több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.
Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet. Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására.
A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
1 hozzászólás