
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit – írta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének címzett levelében.
2021. november 22., 15:372021. november 22., 15:37
2021. november 22., 15:462021. november 22., 15:46
Az Ursula von der Leyennek küldött levélben - amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére hétfőn – a kormányfő kiemelte: az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést.
Kifejtette: a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.
Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra” – mutatott rá.
Emlékeztetett: az Európai Tanács 2021. október 21-22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntöttek, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkérték a bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló, konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket. Ennek az indoka az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a valóságot, elavult és működésképtelen – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint „talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak”. Kiemelve csak a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba – mutatott rá.
Megjegyezte: amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.
Felidézte: amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül. „Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték” – fogalmazott.
Kiemelte: „most új realitásokkal kell szembenéznünk”. A gazdaságok nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem a keleti határokon is növekszik. „Be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket” – írta a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének.
Orbán Viktor ezért „a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében” arra kérte a bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!