Orbán Viktor: reformra szorul az Európai Unió

Miközben az Európai parlamentben szerdán Orbán Viktor miniszterelnök részvételével vitanapot tartottak Magyarországról, az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

A felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését érintő vitán Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke kijelentette: számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alapján\" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.

Orbán Viktor válaszában leszögezte: nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, „ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével”. Felszólalásában Orbán elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.

Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Orbán kijelentette: alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást. A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.

A kormányfő leszögezte: olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát. Hozzátette, az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni. A kormányfő hangsúlyozta, az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében.

A civil szervezetekkel kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.

A vita során a baloldali és liberális pártok bírálták a magyar kormányt, a jobboldaliak védelmükbe vették, ugyanakkor az Európai Néppárt (EPP) részéről a magyar kormány melletti kiálláson túl bírálták az EU-ellenes retorikát. Manfred Weber EPP-frakcióvezető kiállt a CEU mellett, ugyanakkor megjegyezte: Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő arra emlékeztetett: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem évek óta nem hajlandó létrehozni a magyar főtanszéket, bár erre törvény kötelezi, mégsem érdeklődik az ügy iránt az EU és az EP úgy, mint a CEU iránt.

Ugyancsak szerdán az Európai Bizottság illetékes szóvivője sajtótájékoztatóján bejelentette, úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében. „A bizottság szakértői „mélyreható jogi értékelést” folytattak a magyar felsőoktatási törvény ügyében, és ennek alapján a testület arra a megállapításra jutott, hogy az nincs összhangban a közös belső piac szabadságára vonatkozó szabályokkal: kérdések merültek fel egyebek mellett a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, valamint az akadémiai és az oktatási szabadsággal kapcsolatban.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak ezekre a kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.