
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nagy lehetőségeket lát a Romániával és a Szlovákiával való együttműködésben Orbán Viktor miniszterelnök.
2023. július 28., 10:042023. július 28., 10:04
A kormányfő pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a tusnádfürdői beszédét követő reakciókról. Elmondta, találkozott Marcel Ciolacu román kormányfővel, és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani.
– idézte a miniszterelnök rádiós nyilatkozatát az MTI.
Orbán Viktor Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni „egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák–magyar kapcsolatok középpontjába.

Magánebéden fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Marcel Ciolacu román kormányfő szerdán Bukarestben – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet megoldani, az első ide vezető lépés pedig az azonnali tűzszünet. A kormányfő kiemelte: Magyarországnak érdemes ezt szorgalmaznia. Kitartásra van szükség, „ha kidobnak az ablakon, visszajövünk az ajtón, ha az ajtón löknek ki, akkor majd az ablakon” – fogalmazott.
„A háború nagyon költséges dolog – jegyezte meg –, és az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, és működőképes állapotban az ukrán hadsereget.”
– értékelt Orbán Viktor. Kifejtette: az Európai Unió úgy tud pénzt előállítani, hogy a tagállamok „bedobják a közösbe a pénzüket”. A kérdés az, hogy „meddig bírjuk, miközben az európai gazdaság bajban van, a háborúnak nem látszik a vége, adtunk több mint 70 milliárd eurót, és nem tudjuk, hogy hova került, nincs elszámolás”. Hozzátette: ebben helyzetben az Európai Bizottság az uniós 7 éves költségvetési szakasz felénél azt kéri a tagállamoktól, hogy adjanak összességében 100 milliárd eurót.
– húzta alá a miniszterelnök. Értékelése szerint egyre inkább megjelent az a megközelítés a világgazdaságban, hogy nem biztos, hogy jó, ha mindenki szabadon kapcsolatban van egymással. Az összeköttetés, az együttműködés, a munkamegosztás a termelés, a gazdasági növekedés szempontja helyett jön valamilyen elzárkózás, elszigetelődés, egyfajta gettósodás – fogalmazott.
Magyarország végre versenyképes, és akkor jön egy ilyen háború, amelyet ahelyett, hogy szigetelnének, engedik, hogy „felhőként ráboruljon” a teljes világgazdasági kapcsolatrendszerre, és okként szolgál, hogy elvágják azokat a kapcsolatokat, amelyeken országok és emberek tízmillióinak jóléte múlik – mondta Orbán Viktor.
Beszélt ugyanakkor a migrációról is.
– szögezte le a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: mi, magyarok annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát is olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat, és ha nem akarjuk, ezek nem is lesznek.
és ezt elfogadta, majd néhány héttel később kapott 19 milliárdot abból a Covid utáni újjáépítési alapból, amiből Magyarország nem kap.
Bonyolult játszmák zajlanak a háttérben, én nem vagyok híve ezeknek – mondta a kormányfő, aki a migrációt nem taktikai vagy stratégiai kérdésnek, hanem történelmi kérdésnek tartja, amit ezen a síkon kell kezelni.

Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök számára is kedvező volt, hogy a két kormányfő a héten váratlanul Bukarestben találkozott egymással egy munkaebéden – fejtette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt elemző.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!