Orbán: az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon

Orbán Viktor leszögezte, a magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat. Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. „A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni\" – idézte az MTI a kormányfőt.

Az is joggal várható el szerinte, hogy az illegális bevándorlókat halogatás nélkül küldjék vissza biztonságos származási helyükre vagy biztonságos tranzitországba. Szorgalmazta továbbá, hogy csak feltételekhez kötött fejlesztési és vízumpolitikát folytassanak az Európán kívüli országok irányába. Orbán Viktor fontosnak nevezte azt is, hogy a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük.

A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint „tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem\". Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.

A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy – mint mondta – míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát „cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi\". E különbség okát abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, „ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart\". A számok alapján szerinte az EU-nak a világ vezető hatalmának kellene lennie, ehhez képest „csak belső önmarcangolásra futja\", amit jól mutatnak a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, gyakran alkotmányos jellegű támadások.

Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Úgy fogalmazott, az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek „mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei\". E győzelemmel pedig – folytatta – Magyarország és polgárai egy szilárd alapot nyertek az életükhöz, ami megalapozhat egy felívelő korszakot.

Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is – mondta –, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „erősek voltak a szirénhangok\", amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse – különösen ne a kormányzati ciklus elején – az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. „Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak, és megértette, hogy (...) a politikában az időzítés legalább olyan fontos, mint a tartalmi kérdések\" – mondta.

A miniszterelnök ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette, amelynek gyakorlati megvalósulásából eddig keveset lehetett látni.