Orbán: a népszavazás a demokráciát védi

A kormányfő elmondta: azért kezdeményezett népszavazást, hogy megakadályozza az uniós jogot sértő EU-kényszerkvótát.

Nem lehet az emberek feje felett a jövendő nemzedékek életét nagyban megváltoztató döntéseket hozni, a befogadási kvóta pedig megváltoztatná Magyarország és Európa nemzetiségi, kulturális és vallási profilját – tette hozzá. Kiemelte: „döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelmében\".

Orbán Viktor hozzátette: Brüsszel olyan ígéreteket tesz a törököknek, amelyeket az uniós tagországok nem tudnak és nem is akarnak betartani. Illúziónak nevezte azt a tervet, hogy több százezer embert átvegyenek Törökországtól és elosszanak a  tagállamok között. „Engem itt Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék\" – mondta a miniszterelnök.

Márciusban érkeznek Romániába a „kvótamigránsok”

Március elején érkezik Romániába az európai uniós kötelező kvóta szerint az országnak „járó\" menedékkérők első csoportja – adta hírül a Gândul portál. A 15 fős csoportot Görögországból vagy Olaszországból telepítik át. A csoportot várhatóan a galaci befogadóközpontban helyezik el.

Romániának az Európai Bizottság által kidolgozott kvótarendszer szerint mintegy 6220 migránst kellene befogadnia, ugyanakkor az országban jelenleg működő hat befogadóközpont csak 1500 férőhelyes.

A népszavazás kapcsán egyébként Klaas Dijkhoff, az Európai Unió (EU) soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere csütörtökön úgy nyilatkozott: nincs jogi akadálya a referendumnak.

Egy nappal korábban Ausztria és a nyugat-balkáni migrációs útvonal mentén fekvő országok illetékesei a migrációs válság lehetséges megoldásairól tanácskoztak, és megállapodtak arról, hogy közös lépéseket tesznek a menekültáradat megállítására – jelentette be Bécsben Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter. Az Ausztria, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia illetékesei által elfogadott közös nyilatkozat szerint határozottan csökkenteni kell a balkáni útvonalon zajló migrációs áradatot – közölte Mikl-Leitner.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a konferencián elhangzott nyitóbeszédében úgy vélte, Görögországnak nem érdeke a migránsáradat enyhítése, hanem továbbra is azt segíti elő, hogy az emberek minél gyorsabban átjussanak az országon. Kurz kijelentette, Európában hiányzik az akarat, hogy jelentősen mérsékeljék az emberáradatot. A tárcavezető hangsúlyozta: Ausztria az európai megoldásra törekszik, azonban jelenleg nincs kilátásban közös lépés. Indoklása szerint ezért Ausztria nemzeti hatáskörben intézkedik, de ezt előtte össze akarja hangolni az érintett országok menekültpolitikájával.

Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter szerdán azt mondta, a Görögországban rekedt migránsok száma elérheti a több tízezret is, miután a balkáni államok szigorúbb határellenőrzést vezettek be.

Eközben a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) csütörtökön nagy többséggel elfogadta a kormány újabb menekültügyi reformcsomagját. A Bundestag 429 igen szavazattal, 147 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el a többnyire szigorításokból álló csomagot, amelynek legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről, és két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Egy másik módosítással szigorították a bűnözés útjára lépő külföldi állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályokat.