Fotó: Gecse Noémi
Magyarország nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben - áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.
2017. szeptember 01., 11:222017. szeptember 01., 11:22
2017. szeptember 01., 12:292017. szeptember 01., 12:29
Ebben azt kéri, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez. Ennek teljes szövegét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken bocsátotta az MTI rendelkezésére.
„Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz.
- írta Orbán Viktor. Kiemelte: az európai állampolgárok biztonságát is a magyar adófizetők finanszírozták. Az európai határok megvédése összességében 270 milliárd forintunkba került - szögezi le a magyar kormányfő.
„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan a magyar oldalon felmerült, de közös európai érdekeket szolgáló, rendkívüli költségek viseléséből az ilyenkor szokásos módon az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét.
- fogalmazott a magyar miniszterelnök. Levelének végén egyetértéséről biztosítja a bizottság elnökét abban, hogy a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve.
„Magyarország, amikor a közös határokat védte, cselekedettel és nem kéréssel kezdte. Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti” - zárta levelét Orbán Viktor.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!