Önálló nemzet lett a katalán

Katalóniában a spanyol tartomány szélesebb körű autonómiája mellett döntöttek a vasárnapi népszavazáson: a résztvevők közel 74 százaléka voksolt a tervezet mellett, míg 20,7 százalék elutasította azt. Az elfogadott autonómiatervezet bővíti a régió jogkörét az adózás és az igazságügy terén, ezentúl a katalán kormány (Generalitat) nevezheti ki egyebek mellett a helyi bírákat és ügyészeket, ami eddig Madrid jogköre volt. Ugyancsak a Földközi-tenger partján fekvő tartomány vezetése veszi kezébe a katalóniai vasúti és közúti hálózat irányítását, a tengeri közlekedés megszervezését, és neki áll jogában külföldieknek letelepedési és munkavállalási engedélyt kiadni. Az adókból befolyt költségvetési összegnek a korábbiaknál nagyobb része marad Katalóniában, továbbá a helyi kormány az eddigieknél jelentősebb mértékben szólhat bele az európai uniós politika alakításába. Az autonómiatervezet immár törvényjavaslatként kerül a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából.
Az érvénytelen voksok nagy száma (5,3 százalék) és az 50 százalékot alulról súroló (49,4 százalék) részvételi arány miatt azonban a politikai pártok eltérő értékeléseket fogalmaztak meg a választások eredményével kapcsolatban. Az autonómiatervezetet a madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatták. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol szocialista miniszterelnök tegnap üdvözölte a népszavazás eredményét, valamint azt, hogy a résztvevők háromnegyede igennel szavazott az autonómia reformjára. Hasonlóan értékelte az eredményt Pasqual Maragall, a katalán tartományi kormányzat szocialista elnöke is, aki elégedettségének adott hangot, amiért a katalánok „új fejezetet írtak Katalónia történelmében”. A tervezetet a politikai paletta két ellentétes oldalán álló párt utasította el: az ellenzék legnagyobb erejét adó, konzervatív Néppárt (PP) és a nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC). A konzervatívok szerint a tervezet veszélyezteti az ország egységét, meggyengíti a központi kormányt, ráadásul a dominó-hatás miatt a többi autonóm körzetben is a Madridtól való eltávolodásra ösztönözhet. Az ERC azért biztatott nemleges voksra, mivel értékelése szerint a tervezet nem biztosítja megfelelő mértékben a tartomány autonómiáját. Josep Lluís Carod-Rovira, a katalán republikánusok vezetője a népszavazástól történő távolmaradás nagy arányát azzal magyarázta, hogy a tervezet „nem ébresztett lelkesedést” a katalán társadalomban.

Hivatalos nyelvvé vált a katalán
Spanyolország ma is érvényben lévő alkotmányát 1978-ban fogadták el, amely a Franco tábornok vezette diktatúra centralizáló, a kisebbségi nyelvhasználatot tiltó korszakát lezárva lehetővé tette autonóm jogkörökkel rendelkező tartományok létrehozását. Az országban ezután 19 autonóm közösség jött létre, amelyek közül gazdaságilag a legerősebb (az ország GDP-jének 20 százalékát adó) Katalónia. A Barcelona központú autonóm közösség hétmillió lakosával az ország Andalúzia utáni második legnépesebb tartománya. A jelenleg hatályos, 1979-ben elfogadott katalán autonómiastatútum a spanyol mellett a tartomány hivatalos nyelvévé tette a spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető katalán nyelvet is. A katalán identitás másik jelentős, sok vitát kiváltó kérdése kerülhet nyugvópontra az új tervezet elfogadásával, hiszen az közvetve nemzetként határozza meg a katalánt, míg a spanyol alkotmány a saját nyelvvel bíró három közösséget (baszkok, gallegók, vagyis galíciaiak) és katalánok történelmi nemzetiségeknek nevezi.