Barack Obama szerint a NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét Közép-Kelet-Európa országaiban – beleértve Romániát – és a balti államokban. Az elnök hétfői beszéde közben amerikai harci gépek landoltak Romániában.
2016. április 25., 19:382016. április 25., 19:38
2016. április 25., 19:432016. április 25., 19:43
A mandátuma végéhez közeledő amerikai elnök erről európai búcsúlátogatása keretében, a németországi Hannoverben hétfőn elmondott beszédében tett említést. Az MTI tudósítása szerint Obama egy fiataloknak tartott fórumon közölte: az Egyesült Államoknak és a világnak erős, gazdaságilag virágzó, demokratikus és egységes Európára van szüksége.
A kontinens biztonsági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy Európa időnként „túlságosan derülátó\" és bőven van még mit tennie védelme erősítése érdekében. A nyári varsói NATO-csúcsra utalva Obama hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamnak a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait, és az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti államokban, miközben a déli szárnyát fenyegető kihívásokra is választ kell adnia.
Az ukrán válságról szólva kiemelte, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait. Hozzátette, nem szabad megengedni a népek önrendelkezési jogának megsértését és a 20. században kijelölt határok megváltoztatását „a 21. század brutális erejével\".
Obama beszédével egy időben hétfőn két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogălniceanu légi támaszponton, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében. Az Agerpres hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.
Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.
A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei „veszélyes közelségben\" manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogălniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik aggasztónak, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.
Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A bukaresti védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.
A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, „revizionista\" Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.
Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról a Brassó megyei Nagysinkig, hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!