Nem a terrorellenes küzdelem az amerikai lehallgatások egyetlen célja – derül ki az Egyesült Államok egykori bukaresti nagykövete, James Rosapepe cikkéből, amelyet a Foreign Policy című magazinban jelentetett meg a lehallgatási botrány apropóján.
2013. november 07., 19:052013. november 07., 19:05
Rosapepe, aki 1998 és 2001 között irányította hazája bukaresti diplomáciai képviseletét, arról írt, hogy az elmúlt héten egy szemináriumon megkérdezte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatóját, Keith Alexandert arról, miért kellett Angela Merkel német kancellár telefonját lehallgatni. Alexander „érdekes” választ adott Rosapape szerint, azt mondta ugyanis, hogy ha meg akarják tudni, mik a demokratikus országok kormányainak szándékai, az egyik legjobb módszer a telefonok lehallgatása. „Alexander tábornok nem azt mondta, hogy a kémkedés a terrorizmus megállításához vagy az Eygesült Államok elleni nemzetközi összeesküvések felderítéséhez szükséges. gyakorlatilag azt mondja, hogy az amerikai diplomaták – akik az amerikai hírszerző szolgálatok legfőbb ügyfelei – előszeretettel hallgatják le szövetségeseink beszélgetéseit. Szerintük ez segíti őket abban, hogy legalább részben jobban végezzék a feladatukat. Lehet, hogy tényleg segíti is őket. Az igazi kérdés azonban az, hogy ez mennyire mennyire segíti elő az Egyesült Államok védelmét, tekintve a bizalomvesztéssel járó költségeket” – mutatott rá a volt nagykövet.
Rosapepe egyébként azt is megemlíti, hogy mandátuma idején mindig abból indult ki, hogy beszélgetéseit lehallgatják a külföldi hírszerző szolgálatok. „Rájöttünk, hogy amit zárt ajtók mögött mondunk – hogy azt akarjuk: Románia jól készüljön fel a NATO- és az EU-csatlakozásra, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv vezető vessen véget az etnikai tisztogatásnak Koszovóban, és hogy Bukarest tegyen rendet a csődbe ment bankoknál – sokkoló lehet, igaz ugyan, hogy a magánbeszélgetések során olyan dolgokat mondtam, amelyeket nyilvánosan is megismételtem” – írta az egykori nagykövet.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
szóljon hozzá!