Fotó: MTI/EPA
Ötvennyolcra emelkedett a Mexikó déli partvidékét helyi idő szerint csütörtök éjfélkor megrázó, nagy erejű földrengés halálos áldozatainak száma.
2017. szeptember 09., 09:002017. szeptember 09., 09:00
2017. szeptember 09., 09:112017. szeptember 09., 09:11
A helyi polgári védelem tájékoztatása szerint Oaxaca államban 45 ember vesztette életét, további tízen Chiapas államban, három másik ember pedig Tabascóban halt meg.
A földrengés kiinduló pontja a guatemalai határ közelében volt, mintegy 100 kilométerre a partoktól, a tengerfenék alatt mintegy 70 kilométeres mélységben. A térséget órákon át több erős utórengés rázta meg.
A földmozgás erejéről árulkodik, hogy az ezer kilométerre lévő Mexikóvárosban is megremegtek az épületek, és rengetegen pizsamában rohantak ki az utcára az éjszaka közepén. A hatóságok szökőárriadót is kiadtak, és érkezett is egy nagyjából egy méter magas hullám, de jelentősebb károkat nem okozott. Átmenetileg 1,8 millió ember maradt áram nélkül, és Mexikó legalább 11 államában elmaradt pénteken a tanítás, mert az épületeket statikusokkal vizsgáltatták át, hogy biztonságosak-e.
az ország déli részét megrázó nagy erejű földrengés miatt – tudatta a mexikói kormány a Twitteren.
Pena Nieto azt is közölte, hogy a halálos áldozatok száma 61-ra emelkedett: Oaxaca államban 45-en, Chiapasban 12-en, Tabascóban pedig négyen haltak meg. A oaxacai Juchitán városát érte a legnagyobb kár, a legtöbb halálos áldozat is ott volt, és több épület is összedőlt, köztük egy kórház és a városháza egy része is.
„A földrengés ereje pusztító volt, de a mexikóiak válasza még hatalmasabb lesz” – mondta televíziós beszédében Enrique Pena Nieto miután ellátogatott a városba.
Erős, 8-as erősségű földrengés volt csütörtök este Mexikó déli részénél, a Csendes-óceánban, a fővárosban is megrázkódtak az épületek, a lakosok ijedtükben kifutottak az utcára – jelentették hírügynökségek. Az első jelentések szerint hatan meghaltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!